Barnaby Dixson, új-zélandi antropológus egy csoport önkéntesnek olyan nőket ábrázoló képeket mutatott, amelyeken a derék és a csípő méretét számítógép segítségével megváltoztatták, majd valamennyi képről megkérdezték a véleményüket, és miközben az alanyok a képen látható nőket nézték, infravörös kamerával figyelték a szemüket. Bár a férfiak tekintete először mindig a dekoltázsra esett, a csípő és a derék is alapos vizsgálatnak volt kitéve részükről, és végeredményként a szélesebb csípőjű nőket részesítették előnyben. Egy korábbi vizsgálat során arra is fény derült, hogy azok a nők, akiknél a derék és a csípő mérete között nagy az eltérés, jobban teljesítettek bizonyos teszteken, és nem csak ők, de még a gyerekeik is.

A tudósok ezt azzal magyarázták, hogy minél több zsír található valakinek a csípője és combja körül, annál több omega-3 zsírsavat tud elraktározni, ami pedig az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Ezzel szemben a derék körül található zsírréteg inkább omega-6 zsírsavat tartalmaz, aminek az agyfejlődéshez kevesebb köze van. A nagyobb méretű női hátsók ugyanakkor nem csak korunkban népszerűek, már Krisztus előtt 2400-ban is ez számított az ideálnak, amiről a Willendorfi Vénusz szobra is hűen árulkodik. A széles csípőt már ekkor is a termékenységgel kötötték össze, és ez azóta sem változott, hiszen a 20. században számtalan férfi olvadt el Marilyn Monroe vagy Bridgette Bardot láttán, akik szintén telt idomokkal büszkélkedhettek.