A kis születési súly az összes csecsemő közül a legcsekélyebb tömegű tizedbe való tartozást jelenti. Általában várandósság közbeni növekedési probléma okozza, úgymint a méh csökkent tágulási képessége. Akkor is jellemző, amikor a magzat túl kevés oxigént, illetve tápanyagot kap, ami szükséges lenne a fejlődéséhez. A kis születési súly számos komplikációval járhat, például csökkent oxigénszinttel, túl magas vörösvérsejt-számmal, alacsony vércukorszinttel, továbbá a későbbi cukorbetegség, magas vérnyomás és elhízás kialakulásával, de már mentális kórképekkel is sikerült összefüggésbe hozni.

A folsav szedését eddig is ajánlották a kismamáknak a gyermek megfelelő idegrendszeri fejlődésének érdekében, illetve az olyan szövődmények megelőzésére, mint a nyitott gerinc. A nemzetközi ajánlások szerint a várandós nőknek naponta nagyjából 400 milligrammot érdemes a szervezetükbe juttatni. A Birminghami Egyetem legújabb kutatása szerint azonban a vitamin a kis születési súly veszélyét is csökkenti. Khaled Ismail és munkatársai 108 525 várandósságot vettek górcső alá, melyek 85 százalékánál történt folsavpótlás. A mintából 39 416 nőről lehetett tudni azt is, hogy mikor kezdtek el étrend-kiegészítőt szedni: közülük 25,5 százalék már a fogantatás előtt. A csecsemők összesen 19,3 százaléka született kis súllyal, 7 százalékuk a legalacsonyabb súlyú huszadban. Bebizonyosodott, hogy a folsavat nem szedő kismamák gyermekeinél volt a legnagyobb kockázat, s azoknál a legkisebb, akik már a fogantatás előtt gondoskodtak a vitaminpótlásról.