Statisztikai adatok szerint a hölgyek 85 százaléka mutatja a premenstruális szindróma (PMS) legalább egy tünetét. A jelenség 1-2 héttel havi vérzés előtt jelentkezik, jellemző a lehet pattanások kialakulása, emlőduzzadás, fáradtság, ingerlékenység, hangulatváltozás, fájdalomra való érzékenység. A PMS főként a késő húszas, illetve a negyvenes éveiben járó hölgyeknél gyakori, de hajlamosít rá korábbi depressziós esemény a kórtörténetben. Ugyan az ok mindeddig nem tisztázott, azonban a kutatók szerint szerepet játszhat a progeszteron nevű női nemi hormon szintjének menstruáció előtti csökkenése.

Most Dr. Thelma Lovick és munkatársai arra világítottak rá, hogy a progeszteron csökkenése miatt annak egyik melléktermékének szintje is esik, az allopregnanolon pedig az agyra nyugtató hatást gyakorol. A hiány ellensúlyozására a European Neuropsychopharmacology oldalain bemutatott tanulmány során egy gyenge nyugtatót, a fluoxetint alkalmazták. A kutatók megállapították, hogy az antidepresszáns azt az enzimet is blokkolja, ami az allopregnanolon lebontásáért felel, és a mivel a kezelés eredménye a hormon szintjének növekedése lett, csillapodtak a PMS tünetei.

A gyógyszer már órákkal a beszedés után kedvezően befolyásolta a PMS-t. Mindazonáltal, a kutatók szerint ezt követően 2-3 héttel adható megint az esetleges depresszió csillapításának céljából. A szer a szülés utáni depressziót is oldhatja .