Amint arról a kutatást vezető Dawn Buse, a New York-i Montefiore Fejfájás Központ munkatársa beszámolt, a gyerekkorban elszenvedett különféle traumáknak számos hosszú távú káros következménye lehet, többek között orvosi vagy pszichológiai problémák is. A kutatás során Buse és munkatársai több mint 8300 migrénes, valamint több mint 1400 tenziós fejásással küzdő felnőttet kísértek figyelemmel.

A tenziós fejfájás az egyik leggyakoribb fejfájástípus a felnőtt lakosság körében, és bár nem jár olyan súlyos szövődményekkel, mint a migrén, sokak mindennapját keseríti meg. Az alanyok mindegyikét megkérdezték arról, hogy gyerekkorukban volt-e részük a három leggyakoribb bántalmazás – a szexuális visszaélés, az érzelmi bántalmazás vagy az érzelmi elhanyagolás – valamelyikében.

Az eredmények azt mutatták, hogy a migrénesek 24,5 százaléka, a tenziós fejfájással küzdőknek pedig 21,5 százaléka élt át gyerekként érzelmi bántalmazást, és az is kiderült, hogy akik 18 éves koruk előtt ilyet tapasztaltak, azoknál egyharmaddal nagyobb arányban alakult ki később migrént, mint tenziós fejfájás. Ez az eredmény azután is fennállt, hogy az alanyok életkorát, nemét, rasszát, anyagi helyzetét, vagy szorongásos, depressziós tüneteit is figyelembe vették.

A gyerekkori szexuális visszaélések és az érzelmi elhanyagoltság szintén megnövelte a migrén kialakulásának esélyét, és azoknál, akik gyerekként a bántalmazás két különböző változatától is szenvedtek, ötven százalékkal nagyobb eséllyel lettek migrénes felnőttek, mint azok, akik „csak” egyet. A kutatást végző szakember úgy véli, a migrénre panaszkodó betegek esetében a neurológusoknak minden alkalommal rá kellene kérdezniük arra, hogy az illető élt-e át bármilyenféle bántalmazást gyerekkorában, mert ezáltal a kezelések is sikeresebb lehetnének.