A Clare Mills professzor által vezetett kutatócsoport célja, hogy a termékeken feltüntetett figyelmeztetés pontosabb információt tartalmazzon. Jelenleg ugyanis semmilyen szabályozás nincs azzal kapcsolatban, hogy milyen termékeken helyezik el a címkét, és milyen információkat osztanak meg ezáltal a fogyasztóval. A 2004-es élelmiszer-allergia ellenes fogyasztóvédelmi törvény csupán annyit köt ki, hogy az allergének jelenlétére kötelező figyelmeztetni a vásárlót. „Gyakran akkor is feltüntetik a terméken az allergént, ha az alapanyag nincs is az adott élelmiszerben. Ha mondjuk a gyártó az allergénnel is dolgozik más termékek kapcsán, és ezért az potenciálisan az élelmiszerbe kerülhet. A célunk az, hogy képesek legyünk meghatározni azt a szintet, amikor az allergén ténylegesen allergiás reakciót válthat ki, és ezért valódi veszélyt jelent az allergiások számára. Azt a szintet keressük, ami csak a legérzékenyebb 10 százaléknál vált ki allergiás reakciókat” – mondja Mills professzor. 

A kutatás során a szakemberek 436 ember reakcióit vizsgálták, akik mogyoróra, földimogyoróra, zellerre, halra és rákra allergiások. Kiderült, hogy a legérzékenyebb 10 százaléknál 1,6-10,1 mg mogyoró, földimogyoró és zeller elfogyasztására van szükség a kellemetlen tünetek kiváltásához, míg 27.3 mg hal és 2,5 g rák az, ami allergiás reakciókhoz vezet. „A célunk az, hogy a termékeken ne csak az kerüljön feltüntetésre, hogy allergént tartalmaz, hanem legyen világos az is, hogy a legérzékenyebb 10 százalék számára veszélyes, de a többiek mértékkel bátran fogyaszthatják” – teszi hozzá a szakember.