A szűk körű kutatás során a zeneterápia jótékony hatást gyakorolt mind a verbális, mind a nem verbális kommunikációra az érzelmileg elhanyagolt gyermekek és szüleik között. A terápiában részesült szülők ezen kívül kevésbé élték meg stresszként gyermekeiket. A zeneterápia során a terapeuta, a szülő és a gyermek hangszereken játszanak együtt, zenét hallgatnak és megbeszélik a zenei darabokat, vagy zenei játékokat játszanak. A kutatást vezető Stine Jacobsen elmondta, hogy kutatócsoportja interaktív játékokat alkalmazott, amelyekben a szülők és a gyerekek felváltva kísérték illetve vezették egymást, a terápia pedig keretet biztosított a családnak ahhoz, hogy megpróbálják megközelíteni egymást nem verbális módon, a zene segítségével.

A Journal of Music Therapy szaklapban közzétett kísérlet során kilenc szülő-gyerek páros részesült a kutatóközpont szokásos kezelési programjában, másik kilenc páros pedig 6-10 zeneterápiás foglalkozáson vett részt. A zeneterapeuta megfigyelte a szülő és gyermeke közötti interakciót, a szülők pedig kérdőíven beszámoltak saját stressz-szintjükről és a kezelés előtti szülői viszonyukról, majd ugyanezekről négy hónappal később. A zeneterápiás foglalkozások után a részt vevő szülők könnyebben tudnak beszélni gyermekükkel, könnyebben megértették őt, és könnyebben tudtak vele kommunikálni nem verbális módon, mint azok a szülők, akik nem részesültek zeneterápiában. A zeneterápiás szülők arról is beszámoltak, hogy kevésbé stresszelik őket gyermekük hangulatváltozásai, és erősebb empátiát éreznek iránta, mint a hagyományos kezelésben részt vevő szülők.