Ez azt jelenti, hogy több millió ember olyan, egyébként gyógyítható betegség következtében hal meg, mint a vakbélgyulladás vagy az elakadt szülés. Ezeknek az embereknek többsége alacsony és közepes jövedelmű országokban él. Egy korábbi felmérés során azt próbálták megbecsülni, hogy maga a sebészeti beavatkozás elérhető-e az emberek számára. Ebben a tanulmányban azt is vizsgálták, hogy két órán belül eljuthatnak-e olyan intézménybe, ahol megfelelő sebészi ellátást kapnak, a műtéti beavatkozás biztonságos-e és valójában anyagilag egyáltalán megengedhetik-e maguknak a kezelést. A vizsgálat egyik szerzője, Andy Leather szerint a felmérés alapján nagyon elkeserítő eredmények születtek. „Nagyon sok ember olyan betegségben hal meg vagy olyan fogyatékkal él, ami megfelelő sebészeti beavatkozással elkerülhető lett volna. Továbbá nagyon sokakat szegénységbe taszít, ha megpróbál megfelelő ellátáshoz jutni.” A tanulmány szerint ugyanis minden negyedik ember nem engedheti meg magának az ilyen szintű ellátást.
Huszonöt szakértő a világ több, mint 100 országában másfél évig készítette felmérését egészségügyi dolgozók és betegek körében. Ők most azt szorgalmazzák, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni és több beruházást kellene fordítani a sebészeti ellátásra. 2010-ben a halálesetek egy harmada (16,9 millió) olyan betegség miatt következett be, ami megfelelő ellátással orvosolható lett volna. Többen haltak így meg, mint HIV/AIDS, tuberkulózis és malária miatt együttvéve. Ha a világ nem tesz semmit ez ellen, az 2030-ig 12 trillió dollár költséget jelent. A szerzők véleménye szerint világszerte összesen 420 milliárd dollárt kellene a sebészeti ellátásba fektetni. Ezek óriási számok, és mint mindig, most is a legszegényebb országoknak lenne szüksége a legnagyobb támogatásra.
HÁNY KÉPZETT SEBÉSZ JUT 100.000 LAKOSRA?
Egyesült királyság: 35
Egyesült Államok: 36
Brazília: 35
Japán: 17
Dél-Afrika: 7
Banglades: 1,7
Sierra Leone (az Ebola járvány előtt): 0,1
(A The Lancet vizsgálata alapján)
„A SEBÉSZETI ELLÁTÁS NEMCSAK A VÁROSI ELITNEK JÁR”
A legnagyobb kihívást a sebészek, az altatóorvosok és a nőgyógyászok megfelelő képzését jelenti. A magasabb jövedelmű országokban, mint például az Egyesül Királyságban hozzávetőleg 35 sebész specialista jut 100.000 főre, míg Bangladesben csak 1,7. „A fejlesztés költsége igen nagy, de a tétlenség még drágább.” – mondta a Harvard Orvosi Egyetem kutatásvezető sebész professzora, John Meara Kletjian. „Van egy mindent átható tévhit azzal kapcsolatban, hogy a biztonságos és anyagilag elérhető sebészeti ellátás a leggazdagabb országok kiváltsága.” A szakértől véleménye szerint a sebészet alapvető és nélkülözhetetlen egészségügyi szükséglet, amit a világ egészségügyi közösségei gyakran figyelmen kívül hagynak, és ennek tragikus következményei vannak. „Sokakban az a kép él, hogy a sebészeti ellátás túl költséges, és ezért csak a városi elitnek elérhető.”
„AKIK MÁR FELADTÁK”
A Londonban praktizáló szülész-nőgyógyász Shane Duffy a közelmúltban tért vissza közép Ugandából, ahol a helyi orvosoknak tanított egy speciális műtéti technikát („sipoly helyreállító műtét”), amit olyan nőkön végeznek, akiknél korábban elakadt a szülés. Ilyen esetben a szülés során az anyák gyakran elveszítik a gyermeküket, vagy olyan húgyhólyag- és bélsérülést szenvednek, ami miatt inkontinenssé válnak, és a családjuk kiközösíti őket. „Nagyon sok érintett már feladta a küzdelmet, és kénytelen együtt élni ezzel az állapottal, mert a kórházakban nem találtak olyan szakembert, aki segíthetne rajtuk.”
TÉNYEK A VILÁG SEBÉSZETI ELLÁTÁSÁRÓL
Évente 313 millió műtéti beavatkozást hajtanak végre világszerte.
Csak minden huszadik műtétet végzik a legszegényebb országokban, ahol egyébként a világ lakosságának több, mint egyharmada él.
Globálisan évente legalább 143 millió műtéti beavatkozásra lenne még szükség.