Ezeket a vegyületeket azok a baktériumok termelik, amelyek a test szöveteit bontják le gázokra és sókra. A gázkeverék pontos összetétele a bomlási folyamat előrehaladásával változik. Bizonyos mértékben a test belsejében és környékén lévő baktériumok populációk pontos összetétele és az ezek között kölcsönhatások is befolyásolják, ahogyan az élőhely klímája, illetve kisebb mértékben az elhunyt genetikai felépítése és étrendje is. A kibocsájtott vegyületek szintén eltérőek lehetnek, de bizonyos alapvegyületek jelen lehetnek következetesen változó koncentrációkban. Ha így van, a test által kiadott szagok pontos összetételének elemzésével az igazságügyi orvosszakértők pontosabban meg tudják becsülni a halál időpontját. A kémikusok jellemzően gázkromatográfia segítségével elemzik a halál szagát, ami lehetővé teszi, hogy elkülönítsék a keverékben előforduló vegyületeket, és meghatározzák az egyes vegyületek koncentrációját. A két legjellegzetesebb vegyület a kadaverin és a putreszcin, két kellemetlen szagú molekula, amelyek a legtöbb állatot taszítják. A német orvos, Ludwig Brieger által 1885-ben felfedezett apró molekulák a lizin és a metionin aminosavak bomlásával jönnek létre. Néhány éve a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a kadaverin receptorát a zebrahalakban. A dögevő rovarokat vonzza a rothadó húsból áramló szag, és ez segíthet a kutatóknak más alapvető vegyületek azonosításában. Különlegesen érzékeny szaglórendszereik felhasználásával különböző fajok szállják meg a tetemeket a bomlás különböző stádiumaiban, egymást követő hullámokban. Ez évmilliók alatt fejlődött ki az evolúció során, hogy meg tudjanak telepedni a bomló húsban. Ennek következtében a különböző fajok más és más vegyületeket azonosíthatnak a szagban, amelyeket csak a bomlás bizonyos stádiumaiban ad ki a tetem.

Egyes kutatók elektronikus orrot és más gázérzékelőket próbálnak kifejleszteni, amelyek a halál szagából sok vegyületet képesek meghatározni. Egy szép napon ezeket az eszközöket használhatjuk majd arra, hogy felkutathassuk a természeti katasztrófákban elhunyt embereket, például a földrengések eltemetett áldozatait, vagy gyilkosságok áldozatait, akiket sekély sírba temettek. Az eszközöket azonban nem csak az igazságügyi orvosszakértők, hanem az élelmiszeripar is felhasználhatja. A rothadás szagát felismerő készülékekkel például könnyebben meg lehet becsülni, mennyi ideje tárolják a halakat vagy húsokat, vagy a gyári dolgozók könnyebben azonosíthatják a romlott ételeket, még mielőtt a boltokba kerülnének.