A vizsgálat során több mint 9 300 spanyol egyetemistát vettek górcső alá, akik nem küszködtek pluszkilókkal a megfigyelési időszak kezdetén. Lakhelyük fekvése alapján három csoportra osztották őket: elkülönítették a 124 méteres tengerszint feletti magasság alatt, a 127 és 456 méter között, illetve az afölött élőket. A követési periódus mediánja 8,5 év volt, ami alatt csaknem 2 100-an váltak túlsúlyossá vagy híztak el. Az olyan egyéb tényezők figyelembe vételével, mint a táplálkozás vagy a mozgás, sikerült megállapítani, hogy a jelentősebb tengerszint feletti magasság 13 százalékkal alacsonyabb kockázattal jár együtt, ami a súlygyarapodást illeti.

Noha a felmérés során összefüggést találtak a tengerszint feletti magasság és a testsúly között, a kutatás célja nem ok-okozati viszony megállapítása volt. Így nem bizonyítható, hogy valóban a földrajzi viszonyok vezetnének hízáshoz vagy fogyáshoz. „Irreális elvárás, hogy mindenkit a hegyekbe küldjünk, viszont biztató, hogy már 456 méter fölött látszik az eredmény” – jegyezték meg a spanyol Navarrai Egyetem munkatársai. Korábbi kutatások szerint a hegyekben mérhető alacsonyabb oxigénszint segít megelőzni az elhízást. A szerzők úgy vélik, hogy ez az éhségérzet elnyomásával lehetséges. A tanulmányt csütörtökön prezentálták az Európai Elhízás Kongresszus prágai ülésén.