Egy meglehetősen ellentmondásos új tanulmány azt állítja, hogy a videojátékok megnövelhetik az Alzheimer-kór idősebb kori kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint a játékosok az agy egyik kulcsfontosságú területét, a nucleus caudatus felhasználásával navigálnak a képernyőn, amiről már kimutatták, hogy a hippokampuszban a szürkeállomány vesztéséhez vezet. Korábbi kutatások szerint ennek a memóriát, tanulást és érzelmeket szabályozó agyi területnek a csökkent térfogata olyan neurológiai és pszichológiai rendellenességekkel hozható összefüggésbe, mint a demencia és a depresszió. A Montreali Egyetem kutatói elmondták, hogy ha a játékosok a nucleus caudatus gyakori használata következtében kevesebb szürkeállománnyal rendelkeznek, fogékonyabbak lehetnek a mentális betegségekre.

A Proceedings of the Royal Society B szaklapban közzétett kutatásukban 26 videojátékost és 33 videojátékokkal nem játszó személyt vizsgáltak úgy, hogy játék közben rögzítették agyhullámaikat és szemmozgásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a játékosok kétszer nagyobb valószínűséggel használták nucleus caudatusukat a tájékozódás során, mint a nem játékosok, akik általában az agyuk térbeli memóriarendszerére, a hippokampuszra hagyatkoztak. A nucleus caudatus az agy „jutalomrendszere”, amely a kábítószer és alkoholfüggőséggel is összefüggésbe hozható. Dr. Gregory West, az egyetem kutatója, így foglalta össze az eredményeket: „A korábbi kutatások kimutatták, hogy azokban a személyekben, akik a nucleus caudatustól függő stratégiákra hagyatkoznak, csökkent szürkeállománnyal és alacsonyabb funkcionális agyai aktivitással rendelkeznek a hippokampuszban. Ez azt jelenti, hogy azokban, akik gyakran játszanak akció videojátékokkal, csökkent lehet a hippokampusz integritása, ami az olyan neurológiai rendellenességek megnövekedett kockázatával állhat összefüggésbe, mint az Alzheimer-kór.”

A kutatók hozzátették, hogy az emberek világszerte körülbelül hárommilliárd órát töltenek hetente videojátékozással, és a becslések szerint egy átlagos fiatal napjainkban közel 10 ezer órát játszik összesen, mire eléri a 21. életévét. A gyakori videojátékozás az agyra gyakorolt hatásait azonban még csak most kezdik vizsgálni és kimutatni a kutatók.