Az egyterű irodák némelyikében külön hangrendszert alkalmaznak a háttérzaj – például az emberi hangok – elnyomására. „A közel lévők beszédét megértjük. A távolabb elhelyezkedő kollégákét azonban elnyomja ez a technológia” – magyarázta Jonas Braasch hangmérnök, a New York-i Rensselaer Polytechnic Institute munkatársa az intézmény sajtóközleményében. A szakértők azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy egészen pontosan milyen típusú elnyomó zaj működik a leghatékonyabban. Ennek feltérképezésére Braasch és csapata 12 embert kértek meg, hogy fokozott figyelmet igénylő feladatot végezzenek jellegzetes irodai zajokat jelentő körülmények között. Háromféle környezetet alakítottak ki: az egyikben „fehér zaj” fedte el a csevegést és a többi hangot, a másikban „természetes zaj”, ami hegyi patak hangját jelentette, míg a harmadikban semmiféle kísérletet nem tettek a tompításra. „A hegyi patak kellően változatos volt ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet” – tette hozzá a társszerzőként közreműködő Alana DeLoach. „Ez kulcsfontosságú, hogy egy fedőzaj hatékonyan működhessen.”

A résztvevők kellemesebb hangulatban és jobban is dolgoztak a természetes neszek között, mint a fehér zajban – állítják a kutatók, akik szerint a természetes hangeffektusok nemcsak az irodában lehetnek hasznosan. „Kórházban fekvő betegeknél is sikeresen lehetne alkalmazni, akik napokon vagy heteken keresztül ott ragadnak a kórteremben” – fejtegette Braasch. Az eredményeket az Amerikai Akusztikai Társaság keddi ülésén prezentálták Washingtonban.