A hüvelyi szülés során az anya hüvelyében található mikrobióta átkerül a gyermekre is, és ez segíti az utódot abban, hogy immunrendszere, illetve az anyagcseréje kialakuljon. Tracy Bale, a Pennsylvania Egyetem szakembere azonban úgy véli, mivel mindez az agyfejlődés szempontjából egy igen fontos időszakban történik, az anya mikrobiótája erre a folyamatra is hatással lehet.

Egy kísérlet során Bale és munkatársai vemhes egereket hoztak stresszes állapotba, majd szülésük után két nappal szövetmintát vettek a hüvelyükből, hogy megvizsgálják az ott található mikrobiomot. A csapat székletminta segítségével az utódok belének mikrobiomját is megvizsgálta, valamint azt is, hogy az aminosavak miként jutnak a belükből az agyukba. Az eredmények azt mutatták, hogy a stresszes patkányokban megváltozott a hüvely mikrobiomja, ami az utód belében található mikrobióták összetételét is megzavarta, különösen a hímek esetében. Bale szerint azért is nagyon jelentős a felfedezésük, mert egyes országokban már szájon át próbálják az anya hüvelyváladékával érintkezésbe hozni azokat az újszülötteket, akik császármetszéssel jöttek a világra, hogy ők se maradjanak ki a kedvező hatásokból, ám ismerve, hogy a terhesség alatti stressz milyen változásokat tud létrehozni a hüvely mikrobiomjában, a kockázati csoportba tartozók esetében érdemes mindezt figyelembe venni, ha ilyen döntésre kerülne sor.