A pubertás jelentkezésének ideje e fentiek mellett számos egyéb egészségügyi hatással is járhat, többet között az IBS-betegség, a gyulladásos ízületi betegség (arthritis), a zöldhályog, a pikkelysömör, a depresszió, vagy nőknél a korai menopauza is összefüggésbe hozható vele.

A vizsgálat során a szakemberek közel félmillió brit embert kísértek figyelemmel, akiket megkértek arra, hogy idézzék fel, mikor léptek a pubertás korba. Lányoknál ezt az első menstruáció, fiúknál pedig a mutálás jelentkezése jelzi. Az eredmények azt mutatták, hogy akik a legkorábbi vagy legkésőbbi 20 százalékba esetek, később nagyobb eséllyel találkoztak különféle betegségekkel, mint azok, akik a középső 20 százalékba tartoztak, a kettestípusú cukorbetegség vagy szívbetegség előfordulásának esélye például előbbiek esetében akár 50 százalékkal is megemelkedett.

Lányoknál egyébként a pubertás jelentkezése szempontjából a 8-13 év közötti időszak a normális, míg fiúknál a 9-14 év közötti kor. Dr. John Perry, az Egyetem munkatársa hozzátette, hogy még további kutatások szükségesek a pontos okok feltárásához, illetve ahhoz, hogy ezeket az új információkat miként lehet a legjobban hasznosítani. A szakember azt is megjegyezte, hogy az egyéb kockázati tényezőkhöz képest a pubertás idejének befolyása még mindig viszonylag alacsony a későbbi egészségi állapot alakulása tekintetében.