A Koreai Egyetem (Szöul, Dél-Korea) munkatársai a hagyományos szappan és az antibakteriális anyagot tartalmazó szappan hatékonyságát vetették össze, a mikrobiológiai elemzés 20 baktériumtörzsre terjedt ki. Emellett a kutatók megfigyelték azt is, hogy melyik készítmény hogyan hat a piszkos kézre. Min-Suk Rhee és munkatársai arra a következtetésre jutottak, a speciális szappanban lévő triklozán nem növeli a hatékonyságot. A triklozánt a 60-as években fedezték fel, akkor baktériumellenes és gombaellenes hatás miatt került az érdeklődés középpontjába. Jelenleg a gyártók a termékek széles skálájában alkalmazzák a szert, megtalálható a szappanok mellett samponokban, mosószerekben, fogkrémekben, konyhai készítményekben, bútorokban és játékszerekben. Az alkalmazás célja a baktériumfertőzés megelőzése. Mindazonáltal, egyes állatkísérletes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a triklozán hosszabb távon rákkeltő hatású.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal 2013-ban arra kérte a cégeket, hogy bizonyítsák be, hogy a triklozánnak van létjogosultsága. A jelenlegi tanulmány is ezen a vonalon indult el, amikor is egy baktériumpanelt alkalmazva tesztelték a szappan 20 másodperces behatását szobahőmérsékleten, illetve 40 fokon. Emellett összehasonlították a két készítmény hatását baktériummal szennyezett kezek mosásával. Úgy tűnt, hogy a triklozános szappan nem annyira hatékony, a kutatók szerint azért, mert az anyagnak időre van szüksége a hatás kifejtésére.