Amint arról a kutatást vezető dr. Amir Miodovnik, a Boston Gyermekkórház és a Harvard Orvosi Iskola munkatársa beszámolt, fenti esetben a kisgyerekeknél csak hat éves kor után kerül sor az autizmus diagnosztizálására, ami már jóval túl van azon az időszakon, amikor ez a rendellenesség a leghatékonyabban kezelhető. Jó esetben az autizmus-spektrumzavarra utaló jelek már kétéves korban felismerhetőek, bár jellemzően inkább négyéves korra születik meg a diagnózis, ugyanakkor, akinél már ezt megelőzően ADHD-t állapítottak meg, ott a szakemberek nehezebben jönnek rá, ha valójában nem is arról, hanem autizmusról van szó.

A vizsgálat során a szakemberek 1496 autizmus-spektrumzavarral küzdő gyereket kísértek figyelemmel, akik közül 42,9 százaléknál ADHD-t is megállapítottak. Utóbbiak 44,5 százalékáról még azelőtt született meg az ADHD diagnózisa, hogy az autizmust megállapították volna, és közülük ötből négy esetben az autizmus csak a gyermek hatéves kora után derült ki. Összességében az derült ki, hogy ahol még az autizmus megállapítása előtt lett felállítva az ADHD-ról a diagnózis, ott az előbbi rendellenességet átlagosan majdnem három évvel később állapították meg, mint azoknál, akiknél nem volt szó figyelemzavaros hiperaktivitásról.

A szakember szerint nagyon hasznos lenne, ha 18 és 24 hónapos kora között minden gyereknél sor kerülne az autizmus-spektrumzavar szűrésére, mert minél hamarabb kezdik el a kezelést, az annál hatékonyabb lesz. Azt pedig még az egészségügyben dolgozók közül sem tudják sokan, hogy az ADHD tünetei milyen könnyen összekeverhetőek az autizmus tüneteivel. A Pediatrics című lapban közzétett kutatás készítői emellett azt is javasolják, hogy a családi kórtörténetre is különösen figyeljenek oda a szakemberek, mert sok esetben ez is igen árulkodó lehet.