Az egyensúly e felborulása a kutatók szerint összefüggésben állhat a betegség néhány pszichológiai tünetével, például a depresszióval, a szorongással és az állandó fogyás iránti vággyal. Korábbi kutatások már összefüggést mutattak ki az emésztés egészségét és immunitást befolyásoló több trillió bélbaktérium-közösséget az agy egészségével. A Psychosomatic Medicine szaklapban megjelent új eredmények arra utalnak, hogy a bél mikrobióta hatást gyakorolhat a „bél-agy tengelyre”. Ez a tengely egy biokémiai jelzőrendszer, amely a gyomor-bél traktus és az idegrendszer között zajlik, és jelentős szerepet játszik az egészséges agyműködésben. Mivel a bélbaktériumok is közrejátszanak ennek a jelzőrendszernek a működésében, a baktériumok egyensúlyának felborulása hatást gyakorolhat az agyra.

Az olyan súlyos táplálkozási zavarok, mint az anorexia, a bulimia és a rohamevés, a brit nők 5 százalékát, és a férfiak 2 százalékát sújtja. Az egyesült Államokban 3 millió ember szenved anorexiában. A betegség az összes pszichiátriai rendellenesség közül a legmagasabb halálozási aránnyal rendelkezik, mert az érintettek általában alultápláltság vagy öngyilkosság következtében meghalnak.

A tanulmány szerzője, Dr. Ian Carroll, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa ugyanakkor hangsúlyozta, nem jelenthetjük ki, hogy a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása okozza az anorexia nervosa tüneteit, beleértve annak társtüneteit, például a szorongást vagy a depressziót. „Az anorexia nervosa középpontjában álló súlyosan korlátozott tápanyagbevitel azonban megváltoztathatja a bél mikrobióta összetételét, ezek a változások pedig hozzájárulhatnak a szorongás, a depresszió és a további fogyás kialakulásához a betegekben. Ez egy ördögi kör, ezért ki szeretnénk deríteni, segíthetünk-e ezeknek a betegeknek elkerülni vagy visszafordítani ezt a jelenséget. Rá szeretnénk jönni, vajon a bél mikrobiótájuk módosítása révén segíthetünk-e nekik hosszú távon testsúlyuk fenntartásában és hangulatuk stabilizálásában” – mondta a szakértő.