Amikor hormonzavarokat említünk, akkor a legtöbben pajzsmirigyproblémákra, inzulinrezisztenciára vagy cukorbetegségre gyanakodnak. Azonban, ahogyan azt dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa kifejti, a mellékvesekéreg-működés zavarairól sem szabad elfeledkezni. Ezek egyike a Cushing-szindróma.

Mi az a Cushing-kór?

A Cushing-kór a mellékvesekéreg túlműködése, melyet elsősorban a kortizol (a mellékvese zona fasciculatájában termelődő szteroid) túltermelődése, illetve magas szintje jellemez. A mellékvese a vesék felső csúcsán helyet foglaló páros szerv, melynek kérge a hormonrendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik. Szteroidokat termel, melyek az anyagcserét, a szexuális folyamatokat és a víz- és ionháztartást szabályozzák. Köztük a kortizol fontos szerepet játszik a szénhidrátanyagcsere szabályozásában: hatására fokozódik a májban a glikogenolízis, vagyis a keményítő szőlőcukorrá bontása, emellett fokozza a zsírok lebontását, a testtájak közötti zsíreloszlás átrendeződését, a fehérjék lebontását, valamint az aminosavakból a cukrok termelését.

A kortizol termelésének szabályozásáért a hipofízis felel, egészen pontosan egy ACTH (adrenocorticotrop) nevű hormon, míg ennek az anyagnak a termelődését a hipotalamusz CRH nevű hormonja irányítja, vagyis a működési rendszer igen összetett. Dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondása alapján a Cushing-szindróma oka leggyakrabban az agyalapi mirigy, illetve a hipotalamusz túlzott működése (daganatok), de lehet a mellékvesekéreg saját túlműködése (legtöbbször jóindulatú, ritkán rosszindulatú daganatok), valamint az ún. paraneoplasias szindróma (daganatok által más szervekben vagy szövetekben termelt kortizol). Emellett jelentkezhet a kívülről bevitt kortizol következtében is, ami egyes gyógyszeres kezelések mellékhatása is lehet.

Mi a különbség a Cushing-kór és a Cushing-szindróma közt?

A Cushing-szindróma a gyűjtőneve minden olyan betegségnek, melyben a mellékvesekéreg kortizol nevű szteroid hormonja túltermelődik, a kiváltó októl függetlenül. Hogy ez miért következik be, azt gondos kivizsgálással ki kell deríteni. Amennyiben az agyalapi mirigy problémája – jellemzően daganata - váltja ki a betegséget, akkor Cushing-kórról beszélünk.

Tünetek

A betegség sajnos jellemzően jellegtelen tünetekkel jár, vagyis azok alapján laikusnak beazonosítani a problémát igen nehéz feladat. Mindenesetre gyanakvásra adhat okot, ha a következőket észleli magán: Fáradtság Teljesítőképesség csökkenése Gerinctáji fájdalom Fejfájás Hízás (toka, zsírpúp, hasi elhízás) Hangulatingadozás Csontritkulás Menstruációs zavarok Problémás, pattanásos bőr, szőrnövekedési zavarok és striák Nehezen beállítható magasvérnyomás

Kezelés

Az orvosnál először tisztázni kell, hogy a probléma nem a kívülről bejuttatott szerek túlságosan nagy adagjának következménye. Amennyiben ez kizárható, akkor a szakember elrendelhet hormonszint méréseket, illetve képalkotó vizsgálatokkal is felderítheti az okokat. Mivel a gondot sok esetben daganat okozza, így a Cushing-szindróma megoldása elsősorban műtéti, vagyis a problémás rész eltávolítása. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor gyógyszeres kezeléssel próbálják kordában tartani a kortizol szintet.