Szilvássy Zoltán, a DE rektora elmondta: az egyetem számára stratégiai jelentőségű az egészségipar, s Debrecen az egyetlen olyan magyar város, ahol az egyetemen belül gyógyszergyár működik, és helyben gyártják a sejtterápiás készítményeket. A rektor szerint jó esély van arra, hogy az autológ (saját csontvelőből vagy a perifériás vér őssejtjeiből végzett) csontvelő-transzplantáció után megkezdjék Debrecenben az allogén (idegen donorból származó) őssejtkezeléseket gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.  

Kovács Gabriella minőségbiztosítási vezető közölte, Magyarországon öt központban végeznek őssejtátültetést, ám csak a DE klinikai központjában működő sejtterápiás klinikai osztálynak van nemzetközi szakmai minősítése. Hozzátette: a transzplantációhoz szükséges készítményeket a laboratóriumban Közép-Kelet-Európában egyedülálló szakmai háttér segítségével állítják elő. Illés Árpád egyetemi tanár, a hematológiai tanszék vezetője elmondta: tanszékük szakmailag és strukturálisan is felkészült az allogén transzplantáció (idegen donortól származó őssejtkezelések) bevezetésére.  Nagy Kálmán professzor az allogén transzplantációt a legbonyolultabb beültetési formának nevezte, amely ötször drágább, mint egy szívátültetés, és hatszor többe kerül a vesetranszplantációnál. A beavatkozással ugyanis nem egy szervet, hanem milliárdnyi sejtet ültetnek át a betegbe - mutatott rá.  Udvardy Miklós professzor az ülésen megemlékezett a csontvelő-transzplantációt tudományosan is előkészítő két egykori neves debreceni professzorról, Rák Kálmánról és Szegedi Gyuláról.  Kiss Attila professzor pedig - aki 2003 szeptemberében az első csontvelő-transzplantációt végezte Debrecenben - a tanácskozásra meghívott több olyan beteget is bemutatott, aki az elmúlt években sikeres csontvelőkezelést kapott a nagyerdei klinikán.