Az Unilever vállalat megvizsgáltatta, hogy a magyar családok hogyan igyekeznek kerülni a pazarlást, és mennyire nyitottak az új háztartásvezetési tippekre. Öt héten át figyelték a kiválasztott családok hétköznapjait, akik kutatási blogjukban rendszeresen kommentálták, véleményezték a különböző vásárlási, főzési, energia- és víztakarékossági tanácsokat.

Az Európában és hazánkban tapasztalható élelmiszerpazarlás mértéke mindenkit meglepett. A budapestiek és vidékiek egyaránt elképedtek azon az adaton, hogy tíz magyar család eltarthatna egy tizenegyediket a megvásárolt, de később kidobott élelmiszerből. De elegendő ez ahhoz, hogy változtassanak is a szokásaikon?

„Fontosak a megosztott infók. Az, hogy például a hamburgerhús előállításához mennyi víz kell, engem is sokkolt. Ezek után, ha csak egy felet is ki kell dobni, az nagyon rossz érzés.” – fejtette ki a felmérésben résztvevő Anita, két kislány és egy kisfiú anyukája.

Nők, férfiak, gyerekek

A különleges akcióban mindkét nem képviselői részt vettek, így jól kirajzolódtak az eltérések a férfiak és nők hozzáállásában. A háztartásvezetés felelősei a családokban a nők, anyukák, feleségek, így ennek megreformálása is az ő feladatuk. Gyakran azonban a gyerekek viszik haza a jó példát az óvodából, iskolából, és anyukájukon keresztül ők ösztönzik a családot az életmódváltásra. „Ha Tamara lányom a közelben van, semmilyen maradékot nem merek lehúzni a vécén, azonnal rám szólna, hogy a környezetvédelmis néni mondta az iskolában, hogy ne dobjunk ki ételt” – osztotta meg a felmérés során tapasztalatait Vali, a háromgyerekes budapesti családanya. Fontos megfigyelés, hogy amíg a férfiak számára elsősorban a mérhető, kézzel fogható eredmények számítanak (kevesebb felhasznált víz, több megtakarított összeg stb.), addig a nők akár pusztán a jó érzés miatt is szívesen kipróbálnak pazarláselkerülő tippeket, trükköket és változtatnak a szokásaikon.

Milyen érvek működnek?

A különböző tippek folyamatos alkalmazása mindenki esetében más és más okból működött. Általános tanulságként elmondható, hogy a kutatásban résztvevőket a könnyen megérthető és szokássá tehető, eszközökkel támogatott, új információkkal is szolgáló, a jobbik énjüket megmutató és erősítő tippek győzték meg.  „A nagy adagok és az elhízás közti összefüggés érdekes volt számomra. A táblázat kinyomtatva a konyha része lesz, így megkönnyítve az élelmiszer mennyiség tervezést” – mondta Zsófi a kétgyermekes szegedi anyuka.

Egymást ösztönözzük

„A cégek és a fogyasztók időnként halogatják a cselekvést, egymásra mutogatnak, egymásra várnak. A fogyasztó azt hiszi, hogy ő egyedül nem tud semmit tenni a nagy cégek mellett, a vállalatok pedig azt mondják, amíg a fogyasztó nem tudatos, addig ők is tehetetlenek.  Mi az Unilevernél azt valljuk, hogy saját erőfeszítéseink mellett együtt kell működnünk másokkal is, ha radikális változást kívánunk elérni – olyan változást, amely a rendszereket alapjaiban változtatja meg és nem csak járulékos javulást eredményez” – mondta el Vince Beáta, az Unilever kommunikációs vezetője.

Öt héten keresztül nyolc, különböző életkorú és hátterű család vett részt a felmérésben. Valamennyien nyitottak voltak a környezettudatos, fenntartható életmód iránt, de a témában kezdők. A családok jelentős része Budapesten vagy a főváros környékén él, de két vidéki család is részt vett vizsgálatban. A személyes mélyinterjúk mellett, hétről hétre online naplózás formájában is beszámoltak életvezetési szokásaikról és tapasztalataikról.