Czene Attila elmondta, bár a kutatásban résztvevők 56 százaléka nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a sport a jómódúak kiváltsága, de a kérdésekre adott válaszaikból az derült ki, erős összefüggés van az anyagi helyzet és a sportolási szokások között. A felmérés rámutatott, a jó anyagi helyzetűek valóban többet mozognak, mint a rosszabb helyzetben levők, a több pénzzel rendelkezőknél inkább az idő hiánya okozza a problémát. A fiataloknál viszont a motiváció hiánya a legfőbb hátráltató ok - mondta.

A kutatás eredményei alapján elmondható, a férfiak és a nők többsége egyaránt azért sportol, hogy pszichésen jobban érezze magát, ezt követi az egészség, majd a külalak és az erőnlét. Az is kiderült: az iskolai végzettség emelkedésével növekszik a sportolás iránti elkötelezettség, viszont az idősek költik a legkevesebbet rá.  A válaszadók 53 százaléka szerint ugyanannyit kellene fordítani a szabadidő- mint a versenysportra, 39 százalékuk viszont úgy érzi, a szabadidősportokat kellene nagyobb mértékben támogatni.

Katus Tamás aerobik világbajnok kiemelte, a projekt részeként 15 ezer embert, köztük hátrányos helyzetűeket és fogyatékkal élőket mozgattak meg, háromszori foglalkozással. Úgy fogalmazott: gyorsan, könnyen és praktikusan elérhető programokat kell rendezni, valamint központi forrásokból és pályázatok segítségével jó lenne a szabadidősport támogatását növelni, hogy minél több embert lehessen bevonni.

A Magyar Szabadidősport Szövetség európai uniós támogatással 250 millió forintból megvalósuló  Életminőség javítás szabadidősporttal programjának részeként 150 úgynevezett szupertrénert képeztek, akik részvételével országszerte 15 ezer embert mozgattak meg 45 ezer ingyenes foglalkozáson. A projekt része volt egy 1500 fős kutatás is, melyben a sportolási szokásokat mérték fel.