Ennek a korai Alzheimer biomarkernek az azonosítása segíthet az orvosoknak abban, hogy még az agyműködés hanyatlása és a szellemi hanyatlás előtt diagnosztizálhassák a szörnyű betegséget. A felfedezés olyan kezelések kifejlesztéséhez is vezethet, amelyekkel lelassítható a betegség progressziója.

A tanulmány szerzője, Dr. Bruce Kimball, az amerikai Monell Chemical Senses Center kutatóközpont munkatársa így nyilatkozott az eredményekről: „A korábbi kutatások az exogén források, például a vírusok és az oltóanyagok által kiváltott testszag változásokra összpontosítottak. Most azonban már arra is van bizonyítékunk, hogy a vizelet szagát is megváltoztathatják az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások. Az eredmények valószínűleg más neurológiai betegségekre vonatkozóan is következményekkel járhatnak.”

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb válfajának számít. Ennek ellenére jelenleg nincs olyan teszt, amellyel egyértelműen diagnosztizálni lehetnek az Alzheimert élő emberekben. A betegség előrehaladása nem állítható meg, és nem fordítható vissza, de pontos diagnózissal időt lehetne adni a betegeknek arra, hogy megtervezzék a jövőjüket, és enyhítsék tüneteiket.

A Scientific Reports című szaklapban megjelent kutatás során a szakértők három különálló egér modellt vizsgáltak. Az Alzheimer-kór egyedien humán megbetegedés, ezért a kutatók a betegséghez társuló agyi patológia modelljeit hozzák létre, hogy egerekben vizsgálhassák a betegséget. Ezeket az egereket APP egereknek nevezik, amelyek az Alzheimer-kórral összefüggő agyi patológiát utánozzák.

Viselkedési és kémiai elemzések segítségével a szakértők kimutatták, hogy az APP egerek mindegyik törzse olyan vizelet profillal rendelkezett, amely eltért a kontroll egerekétől. A szag változásai azonban nem egy új kémiai vegyületből, hanem a vizeletben meglévő vegyületek koncentrációjának módosulásából eredt. A vizelet szagának ilyetén változásai nem függtek össze az életkorral, de az Alzheimer kórral járó, észlelhető mennyiségű plakklerakódás előzte meg azokat. Ez arra utal, hogy a jellegzetes szag egy alap gén jelenlétével, nem pedig az agyban végbemenő tényleges patológiai változásokkal áll összefüggésben.