Az alvás mindennapi életünk fontos tevékenysége, mely biztosítja, hogy szervezetünk regenerálódni tudjon, s a megfelelő pihenés után képes legyen mind szellemi, mind fizikai munka végzésére. Egészségünk megőrzése végett is szükséges a megfelelő időtartamú és kellően pihentető alvás. Még az egészséges alvási szokások is sok mindentől függenek, rendkívül egyéniek. Befolyásolja őket az életkor, a munka, munkahely, egyéni szokások stb. Ami viszont fontos és mindenki számára egységes: hogy az alvás folyamata a szervezetet regenerálni tudja.

Különböző alvási szokások

1. Szélsőséges alvásigények

Az alvásigény nagyon különböző, egészséges egyénekben lehet nagyon rövid, például 4 óránál kevesebb, de tarthat 9 órán keresztül, sőt esetenként 24 óráig is. Fontos kiemelni, hogy egészséges személyekről van szó, akik számára ez a szélsőséges alvásigény elegendő (illetve szükséges) az említett funkciók ellátásához. De azt is tudni kell, hogy túlzottan különleges igények hátterében betegségek is állhatnak.

2. Baglyok és rigók

Az egészségesen alvók lehetnek, ún. "éjszakai baglyok": akik inkább később fekszenek, de éjjel tudnak aktívan dolgozni, illetve tanulni, viszont későn kelnek; és lehetnek korán reggel kelők ("rigó típusúak"), akik reggel a legaktívabbak tevékenységükben, azonban korán fekszenek le. Alvásigényük persze még e csoportokon belül is eltérhet.

Baglyok és rigók egyaránt küzdhetnek alvásproblémákkal. Elalvást, nyugodt alvást biztosító kellemes gyógyteával, a teázás szertartásával, mely maga is relaxáció, hatékonyan orvosolhatjuk a problémát. A citromfű jól ismert, régóta bevált, nyugtató,  stresszoldó hatású gyógynövény.

 Macskagyökérrel kombinálva fokozhatjuk a kívánt altató hatást.

3. Az alvás ciklusai

Fontos a nappali, éjszakai, illetve váltott műszakban dolgozók alvásciklusának rendezettsége, mert a ciklus megfordulása vagy összevisszasága bizonyos esetekben alvászavarokhoz vezethet.

Alvástípusok

Az alvásnak két típusát különböztetjük meg.

1. NREM-fázis: az ún. lassú szemmozgások fázisa; az izomtónus, a szívfrekvencia, a légzésszám, a vérnyomás alacsonyabb, mint normálisan. Ez az alvástípus az alvásidő kb. 70-80%-át teszi ki.

2. REM-fázis: a nyugodt alvás időszaka vagy álomfázis; a légzés frekvenciája és mélysége nő, az izomtónus csökken. Normális alvás alatt 5-6-szor követi egymást a REM- és NREM-fázis.

Az alvászavarok okai

Sokféle tényező miatt alakulhatnak ki alvászavarok.

1. Inszomnia

Ilyenkor a beteg fő panasza, hogy nehezen alszik el, vagy éjszaka többször felriad, illetve reggel túl korán ébred. Ha átmeneti a panasz, akkor nincs nagy jelentősége.

Leggyakoribb okai: a stressz, a koffein használata, nappali alvás vagy korai lefekvés.

Egyéb okai: a depresszióhoz gyakran társul szakaszos alvás vagy az alvás teljes idejének rövidülése. Mániás állapotban az álmatlanság a fő panasz.

Az alkoholabúzus egyaránt lehet az alvászavar oka és következménye. Sokan használják az alkoholt az elalvás elősegítésére, nem tudván, hogy az megzavarja a normális alvásciklust: gyakran előfordulnak színes álmok, többszöri felébredés.

Az erős dohányzás szintén nehezíti az elalvást, a kávé és más stimulánsok csökkentik az alvás teljes tartamát, növelik az elalvás idejét.

A tartós alvászavar gyakran kapcsolódik különböző testi betegségekhez, például fájdalomhoz, légzőszervi bántalmakhoz, veseelégtelenséghez stb.

2. Kóros aluszékonyság

Sokkal speciálisabbak és súlyosabbak a kóros aluszékonyság megjelenési formái: ilyen például az alvási apnoé (amikor is az éjszaka folyamán átmeneti légzésleállás következik be), vagy például az ún. narkolepszia: hirtelen kialakuló, rövid (kb. 15 perces) alvásroham, mely bármilyen tevékenység közben jelentkezhet, az izomtónus hirtelen elvesztésével járhat. Ezek az ideg-elmegyógyászat nagyon specifikus formái, emiatt egyéb részleteit nem is említenénk.

Milyen tanácsokat adhatunk?

Először is alapvető jelentőségű a rendszeres életforma kialakítása. Természetesen legyen egyénre szabott, melyet mindenképpen befolyásol a beteg kora, munkája, szokásai, alvásigénye. Szerepeljen benne aktív mozgás is! A lefekvés körülményei legyenek nyugodtak, a szoba hőmérséklete 16-20°C közé essen, és ha mód van rá, legyen rendszeres a lefekvési idő. Tartózkodjunk a túlzott kávézástól, a dohányzástól, a késő esti étkezéstől, az esti alkoholfogyasztástól.

Nappal lehetőleg ne aludjunk! Túlfeszített nap után, lefekvés előtt szükség lehet némi relaxációra, meleg fürdőre, esetleg meleg tej kortyolgatására, szórakoztató könyv olvasására, gyógyteákra. Fontos a jó és kényelmes ágy (sőt egy jó hálótárs is, ám ez utóbbi már nehezebb probléma!). Ugyanilyen fontos gyermekünk esti (vagy nappali) lefekvési szokásának kialakítása: teremtsük meg a megfelelő rituálékat, a nyugodt légkört, s kerüljük a tévénézést, inkább beszélgessünk, olvassunk meséket.

Lehetőleg mellőzzük a gyógyszerek segítségét!

Első körben próbáljuk ki azokat a régóta használt és bevált elalvást segítő gyógynövényeket, gyógyteákat, melyek rendelkezésünkre állnak.

A citromfű közismert  gyógynövény, elalvást segítő gyógyteák nélkülözhetetlen alkotója.  Macskagyökérrel kombinálva az altató hatás fokozható.

Amennyiben persze a fent vázolt lehetőségek és egyéni ötletek kimerültek, s alvászavarunk problémákat okoz, keressük az okokat és forduljunk szakemberhez (akár házi orvoshoz, akár pszichológushoz).