“A kutatásunk egyértelműen bizonyítja, hogy az egészségügyben dolgozó szakembereknek fontos feladata, hogy felhívják a figyelme a társasági élet, az emberi kapcsolatok fontosságára. Egyértelmű ugyanis, hogy ez egy épp olyan fontos tényező egészségünk szempontjából, mint a mozgás és az étkezés. Erről azonban sajnos kevesen tudnak” – foglalja össze a lényeget a kutatást vezető Yang Claire Yang, a University of North Carolina (UNC) professzora.

A kutatás során a szakemberek négy különböző amerikai felmérés adatait vetették össze, amelyben tinédzserektől idős emberekig terjedő korú emberek vettek részt. Érdekelte őket a társadalmi integrációjuk mértéke, a támogatás, amelyben környezetük részesítette őket, és természetesen a társasági életük. Emellett egészségügyi tényezőket is néztek: a vérnyomást, a csípő körméretét, a testtömeg-indexet és a szervezetben fellelhető esetleges gyulladásokat, amelyek szívinfarktusra, sztrókra, rákra és más betegségekre vezethetőek vissza számos esetben. Kiderült, hogy minél több társasági kapcsolattal rendelkezett egy ember fiatal korában, idővel annál jobb egészségnek örvendett.

Fény derült arra is, hogy ezzel szemben a magányosan élő, elszigetelt emberek egészségi állapota minden helyzetben rosszabb volt, dacára annak, hogy sokan közülük káros szenvedélyektől mentesen éltek. A kutatás a Proceedings of the National Academy of Science című szaklapban került publikálásra.