Német kutatók közel 1100 versenyzőt kísértek figyelemmel az évente megrendezésre kerülő Ironman Európa Bajnokságokon és azt tapasztalták, hogy a versenyzők több mint tíz százalékánál jelentkezett hiponatrémia, azaz kórosan alacsony nátriumszint a vérben. A probléma azért is érdemel nagy figyelmet, mert 2015-ben egy versenyző életét is vesztette ennek következtében.

A nátriumszint kóros leesése a sportolóknál a belső vízháztartás felborulását okozza, gyakran émelygés, fejfájás, a vérnyomás leesése, gyengeség jelentkezik. A New England Journal of Medicine című lapban közzétett vizsgálat során dr. Stefan Braunecker és kollégái a 2005 és 2013 között megrendezett versenyek résztvevőit figyelték meg, összesen közel 1100 személyt, akik közül több mint 900 volt a férfi. Az Ironman verseny során a résztvevőknek 3,8 km-t kell leúszniuk, 180 km-t kerékpározniuk, végül 42 km-t futniuk. A versenyzők átlagosan 10-15 óra alatt teljesítették a távot, a kutatók a befejezést követően húsz percen belül vettek tőlük vérmintát. Az eredmények azt mutatták, hogy a sportolók közül 115-nél alakult ki hiponatrémia, 17 eset számított súlyosnak, három kritikusnak. A legnagyobb kockázati csoportba a nők tartoztak, valamint azok, akiknek az átlaghoz képest tovább tartott teljesíteni a távokat.

Egy korábbi kutatás azt is kimutatta, hogy a maratoni futóknál is gyakori ez az állapot, 12-13 százalékuknál jelentkezik hiponatrémia. Ők átlagosan 2,5-3 órán át futnak, és kevésbé tervezik meg eközben a tápanyagbevitelüket, mit az Ironman versenyzők. Mindkét verseny résztvevőire jellemző azonban az extrém kimerültség, valamint az, hogy nem képesek reálisan felbecsülni a szomjúságérzetüket. Főleg az amatőr versenyzőkre jellemző, hogy a szükségesnél többet isznak, ezért Braunecker szerint fontos lenne, hogy az ilyen jellegű versenyek előtt szakemberek tájékoztassák a résztvevőket a megfelelő folyadékbevitelről. Emellett az is kívánatos lenne, hogy a helyszínen mindig álljon készen egy orvosi csapat, akik ki tudják szűrni a hiponatrémiás eseteket és kezelni is tudják.

A versenyzők részéről pedig fontos lenne, hogy olyan folyadékot vigyenek magukkal, aminek magas a nátriumszintje, illetve nátriumtablettákat is szedhetnek, valamint érdemes már edzés közben mérniük, hogy mekkora a valós folyadékveszteségük. Szakértők véleménye szerint az is probléma, hogy a versenyt szponzoráló italgyártók egymáshoz túl közel helyezik el állomásaikat, így a tapasztalatlan futók minden alkalommal megállnak inni, holott ennyi folyadékbevitelre biztosan nincs szükségük. Ehelyett azt tanácsolják a versenyzőknek, hogy akkor igyanak, amikor valóban szomjasnak érzik magukat, az a nézet ugyanis, miszerint a szomjúság annak a jele, hogy már kiszáradtunk, egyáltalán nem helytálló.