A magasvérnyomás

A betegséget néma gyilkosként is szokták emlegetni, hiszen sokszor teljesen tünetmentesen jelentkezik. bár a tünetek valóban elmaradhatnak, a következmények azonban nem, melyek között az egyik legsúlyosabb a stroke. Az agyi érkatasztrófát elszenvedő betegek 75% hipertóniával küzd. A magasvérnyomás kialakulásáért a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, valamint genetikai, vagyis örökletes tényezők is felelnek. A szív folyamatos pumpálása teszi lehetővé azt, hogy a vér keringhessen, és eljuthasson az össze apró kis kapillárisba. Ezt a munkát támogatják az erek is, melyek összehúzódással, illetve tágulással befolyásolják a vérnyomás alakulását. Egy egészséges emberben ez az érték 140/90 Hgmm alatt van. Az olyan tevékenységek hatására, mint a sport a szív fokozott munkát végez, az erek pedig összehúzódnak, így megnő a vérnyomás, az oxigén és a tápanyagok gyorsabban jutnak el a sejtekhez, és a széndioxid elszállítása is gyorsabban történik. Nyugalmi állapotban azonban az említett értékek feletti vérnyomás már káros. A túlságosan magas nyomás ugyanis az erek belső, endothel részén mikro sérüléseket eredményez, mely roncsolja az érfalat, így elősegíti az olyan katasztrofális szövődmények kialakulását, mint a trombózis, a stroke, vagy a szívroham.

Fejfájás és magasvérnyomás

Szinte nincs is olyan ember a világon, akiknek néha ne fájna a feje. Ez természetes, és nincs is mögötte semmi tragikus, persze csak egy bizonyos pontig. A fejfájás ugyanis a magasvérnyomás betegség egyik lehetséges tünete, mellyel sokan nem számolnak. A reggeli fejfájás nagyon gyakori. Az ember többsége ilyenkor a kávégép felé veszi az irányt, attól remélve megoldást. Ám tudni kell, hogy az enyhén, vagy közepesen magas vérnyomás miatti fejfájás is a reggeli órákban jelentkezik. Gyengeség és koncentrációzavar kíséri, valamint a tarkótáji nyomás érzése jelentkezik. Néhány óra alatt a fejfájás spontán megszűnik, ám a baj ettől még nem oldódik meg. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája azt is elmondta, hogy a 160 hgmm felé hirtelen emelkedő vérnyomás már hipertóniás krízissel járhat, amit kétoldali, pulzáló, erőteljes fejfájás kísérhet, mely fizikai aktivitásra fokozódik. A fájdalom a vérnyomás rendeződése után egy órával csillapodik. A tartósan 160 Hgmm feletti értékek diffúz, pulzáló, igen erőteljes fejfájást produkálhatnak, melyhez sokszor csatlakozik tudatzavar, szédülés, látászavar, akár átmeneti vakság is előfordulhat.

Diagnózis és kezelés

Sajnos, mivel a magasvérnyomás betegséget sokszor semmilyen tünet nem kíséri, így mindenképpen előre kell gondolkodnia az embernek, hiszen a szövődmények tünetek hiányában is jelentkezhetnek. Azoknak, akiknek az életmódja kevés mozgással jár, illetve a táplálkozásuk nem megfelelő, rendszeres vérnyomás ellenőrzés javasolt. Az értékek azonban sok esetben nem mutatják meg, ha baj van – ez részben a készülékek hibája, részben pedig annak köszönhető, hogy az ingadozásokat nem lehet feltérképezni napi egyetlen mérés alapján. A megoldást a 24 órás vérnyomásmérés, és a rendszeres orvosi ellenőrzés jelentheti. A 24 órás vérnyomásmérő készülék adatait a szakember kiértékeli, valamint az anamnézis információit felhasználva állapítja meg az értékek kóros voltát. Amennyiben a vérnyomás ingadozó, vagy magas, az életmódváltás elengedhetetlen, de mellette az orvos gyógyszeres kezelést is javasolhat, hogy az értékeket mielőbb normalizálni lehessen.