„Ez az első kutatás, amely genetikai bizonyítékok segítségével mutatja be a pestis útját Európából Ázsiába, és képes rámutatni az összefüggésekre a XIV. századi pestis és a modern járvány között” – foglalja össze a genomanalízis lényegét a kutatást vezető Maria Spyrou, a Max Planck Intézet munkatársa. Maga a pestis baktérium, melynek neve Yersinia pestis, az emberiség történetének egyik legveszélyesebb, legtöbb halálhoz vezető kórokozója. Az emberiség története során ez a baktérium három esetben tömeges pusztítást is okozott már: a VI-VII. században a Római Birodalom területén, a XIV. század végén Európában, aminek hatására a XVIII. század közepéig folyamatosan voltak kisebb-nagyobb pestis járványok, valamint a XIX. század végén Kínában volt komolyabb, nagy pusztulást hozó pestisjárvány.
A szakemberek az összefüggések bizonyítása érdekében olyan tömegsírokban fekvő halottak maradványait – DNS-mintáit és fogait – vizsgálták, akik Spanyolországban, Németországban és – egy esetben – Oroszországban hunytak el, pestisfertőzés következtében.