Igaz, hogy bármilyen nagy műtét után hosszadalmas lehet a lábadozás, a legfontosabb szerveken végrehajtott invazív beavatkozások különösen nagy traumát jelenthetnek a szervezetünknek. Szívműtétek alatt a test a sérülésekre adott gyulladásos válasza drámai mértékben felerősödhet, ami megváltozott más- és veseműködéshez, illetve egyéb szövődményekhez vezethet. Ráadásul az erős anesztézia következtében a betegek a fizikai állapotromlás mellett agyműködési zavarokat is tapasztalhatnak.

Az Experimental Gerontology című szaklap áprilisi számában megjelent kutatás eredményei szerint a betegek mintegy 40 százaléka szenved depressziótól a szívműtét után. Idős emberek esetében pedig az olyan pszichológiai és társadalmi problémák, mint az elszigeteltség vagy a támogatói hálózat hiánya, szintén akadályozza a lábadozást a szívműtét okozta stressz után. „A szívműtétnek nem csupán fizikai vetülete van, hanem jelentős stresszornak számít a kognitív működésre, a pszichológiai egészségre és az általános egészségi állapotra nézve is, és a beteg társadalmi és személyes környezetére is kedvezőtlenül hat” – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, James L. Rudolph, az amerikai Brown Egyetem munkatársa. „E problémák némelyikét az orvostudomány nem képes számításba venni.”

Robbin G. Cohen, a Dél-Kaliforniai Egyetem Keck Orvosi Karának munkatársa azt is hozzátette, hogy a sebészek általában elmondják a betegeknek a lehetséges szövődmények részletes listáját és a lábadozással kapcsolatos problémákat, a depresszió jelentkezését is beleértve, de a betegek és családtagjaik ilyenkor gyakran olyan idegesek, hogy nem tudnak mindent megjegyezni és felfogni.