A BMJ Open online kiadásában megjelent tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy ezek a hatások 40 éves életkor előtt nem érvényesülnek, ami arra utal, hogy az önkénteskedéssel fennálló összefüggés az élet bizonyos szakaszaiban erősebb lehet. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a középkorú és idős embereket önkéntes tevékenységek végzésére ösztönözzék. Az eredeti, 1991. és 2008. között készült közvélemény-kutatás során különféle kérdéseket tettek fel a résztvevőknek a szabadidős tevékenységeikről, a hivatalos önkéntes munka mennyiségét is beleértve. A felmérésben a mentális egészségi állapotot és az érzelmi jólétet a validált lelki egészség kérdőívvel (GHQ-12) mérték.

A válaszadók körülbelül 21 százaléka állította azt, hogy végzett valamilyen önkéntes munkát. A nők általában többet önkénteskedtek, mint a férfiak. A teljes minta tekintetében az átlagos GHQ-pontszám azok esetében volt a legjobb (legalacsonyabb), akik gyakran végeztek önkéntes munkát, és azok esetében volt a legrosszabb (legmagasabb), akik soha nem önkénteskedtek. Amikor az életkort is számításba vették, a kutatók pozitív összefüggést mutattak ki az önkénteskedés és a jó mentális egészségi állapot és érzelmi jólét között körülbelül 40 éves kortól, ami több mint 80 éves kor felettig is megfigyelhető volt. „Az önkéntes munka valószínűleg több lehetőséget biztosít ezeknek a csoportoknak az előnyös tevékenységek végzésére és a társas kapcsolatok ápolására, ami pedig védőhatást gyakorol az egészségi állapotukra” – foglalta össze az eredményeket Dr. Faiza Tabassum, a kutatás egyik vezetője.