A zene és a gének abban hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő repetitív, és mindkettőben meghatározott számú elem áll rendelkezésre: négy ún. bázis a gének, tizenkettő hang a zene esetében. Ennek a logikának a mentén indult el az a kezdeményezés, amelynek során a fehérjéket dallamokká transzformálják, hogy aztán azok hallás útján kiértékelhetők legyenek, ne pedig nézni kelljen őket.

Ezek a dallamok aztán oktatási célokat szolgálhatnak, a proteintudomány így sokkal egyszerűbben átlátható és megérthető lesz a jövő genetikusai számára, ráadásul ezzel a módszerrel a különféle mutációk is élesebben elkülöníthetők és kiemelhetők. Egyértelmű ugyanis, hogy a fül jobban észleli a különbségeket, mint a szem, így a problémás folyamatok is könnyebben felismerhetők. A szonifikáció néven futó projekten jelenleg a finn Tamperei Egyetem és az Eastern Wahington University munkatársai dolgoznak. Az előzetes eredményeket bemutató publikáció a Heliyon című szaklapban jelent meg.

Ezért jó szappanal hajat mosni>>>    [1]