Amint arról a Plos One című lapban közzétett kutatást vezető Jens Detollenaere beszámolt, miután minden egyéb tényezőt – például a nemet, az életkort, a képzettséget, a vallást, stb. – figyelembe vettek, továbbra is az látszott, hogy azok, akik bármilyen önkéntes tevékenységben részt vesznek, jobb egészségi állapotban vannak, mint azok, akik nem.

Minderre az egyik magyarázat az lehet, hogy az önkéntesek között több a jómódú ember, aki pedig jómódú, az általában egészségesebb, mint a szegényebb körülmények között élők. A szakemberek ugyanakkor más lehetséges magyarázatokat is találtak, melyek közül az egyik az, hogy az önkénteskedés során számos olyan pszichológiai tényező előkerül, melyek mind pozitívan hatnak az ember egészségi állapotára, ilyen például az önbecsülés és a hasznosság érzésének növekedése, vagy eleve az, hogy az ember társaságban van. Másodszor, az önkéntesség során fizikai és kognitív aktivitásra egyaránt szükség van, ami védelmet nyújt az öregedés, a demencia ellen, harmadszor pedig jótékonykodás közben oxitocin és progeszteron szabadul fel a szervezetben, melyek a stressz és a gyulladásos megbetegedések ellen nyújtanak védelmet.