Ez a kutatás segíthet majd egy nap a traumatikus élmények elfeledésében, s megkönnyítheti azon emberek életét, akik poszttraumatikus stressz szindrómától (PTSD) szenvednek. „Az agy ügyesen képez új emlékeket, amennyiben azok erős érzelmi reakcióval társulnak, azonban ez lehet öröm, vagy bénító félelem is” – nyilatkozta a kutatócsoport vezetője, Dr. Ofer Yizhar. „Ezért könnyebb azokra a dolgokra emlékezni, melyek érdekelnek minket, akár rosszak, akár jók, s pontosan ez az oka annak is, hogy a traumatikus élmények gyakran extrém hosszan megmaradnak az emlékezetünkben, akár PTSD-t okozva.”

Minden nap kell nekünk a mentalizáció, de mi is az?>>> [1]

A kutatás során Yizhar kutatócsoportja az agy két régiója, az amygdala és a prefrontális kéreg közti kommunikációt vizsgálta. Az amygdala fontos szerepet játszik az érzelmek szabályozásában, míg a prefrontális kéreg a kognitív funkciókért és a hosszú távú emlékek megőrzéséért felel. Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a kettő közötti kapcsolat okolható a PTSD-ért, azonban a pontos mechanizmus ekkor még nem volt világos.

A jelenlegi kutatásban a kutatók először egy genetikailag módosított vírussal megjelölték azon amygdala neuronokat, melyen a prefrontális kéreggel kommunikálnak. Ezután egy másik vírus segítségével egy fényérzékeny fehérjét kódoló génrészletet juttattak ezen idegsejtekbe, majd fény hatására az agyban csak ezt a bizonyos fehérjét tartalmazó idegsejteket aktiválták. Ezen eljárás segítségével lehetőség nyílt az amygdala és a prefrontális kéreg közti kapcsolat megértésére. Ezen beavatkozások után már könnyebb volt feltérképezni az agy működését. A kis félelemérzettel rendelkező egerek nagyobb eséllyel kalandoznak el messzibbre, mint a többiek. A kísérlet során, mikor az egerek félelmet keltő ingerrel álltak szemben, jelentős kommunikáció volt detektálható az amygdala és a kéreg között. Azoknál az egereknél, akiknél ilyen erős kapcsolat alakult ki a két agyi terület között, megmaradt a félelmetes emlék, s az inger hatására minden alkalommal félelem alakult ki bennük.

Szappanos hajmosással a hajszálak megerősödnek > > >    [1]

A kutatók ezután kifejlesztettek egy innovatív optogenetikai módszert a kapcsolat gyengítésére: ismétlődő fényimpulzusokkal csökkentették a kommunikációt a két terület között. Miután ezt elvégezték, az egerek nem mutattak többé félelmet az adott inger hatására. Lényegében az „agy kikapcsolása”, vagyis az amygdala és a kéreg közti kommunikáció megszüntetése eltüntette a korábbi, félelemmel társuló emléket. „A kutatásunk célja volt, hogy megértsük, hogyan építi be az agy az érzelmeket az emlékezetbe. Talán egy napon a gyakorlatban is felhasználjuk majd az eredményeket különböző betegségek kezelésénél” – nyilatkozta Yizhar.