A főszerepet a tünetek kialakulásában az ún. dopaminerg idegsejtek pusztulása játssza. A fő tünetek közé a tremor (remegés), az akaratlagos mozgások meglassulása és sok más mellett a merevség is tartozik. Jelenleg nem létezik olyan gyógyszer, mely megállítaná a betegség előrehaladását. „Izgalmas eredményeket kaptunk egerekkel való kísérletezés során, s reméljük, hogy a neuroprotektív hatást majd emberekben is megfigyelhetjük” – nyilatkozta a vizsgálatok egyik vezetője, Dr. Del-Bel. „A kezelés megállíthatja a Parkinson-kór rosszabbodását, így rövidesen szeretnénk megkezdeni a gyógyszer klinikai tesztelését.”

A felfedezés 5 évvel ezelőtt a véletlennek volt köszönhető, amikor is Marcio Lazzarini, Del-Bel korábbi hallgatója posztdoktori tanulmányait végezte a németországi Max Planck intézetben. A Parkinson-kór alternatív kezelési módja után kutatott egerekben, melyeknél a betegséget 6-hidroxidopamin (6-OHDA) nevű, dopaminerg idegsejtekre veszélyes anyaggal értek el. „Nagy meglepetésünkre a 40 egérből mindössze kettőnél fejlődtek ki a 6-OHDA adása után a Parkinson-kór tünetei, a többi állat egészséges maradt” – magyarázta Del-Bel. „Az egyik laboratóriumi munkatársunk fedezte fel, hogy az egereket véletlenül doxycyclint tartalmazó tápszerrel etették, így el kezdtük vizsgálni a gyógyszer Parkinson-kórra való befolyását.” A csapat ezután megismételte a kísérletet olyan egerekkel kiegészítve, melyek a doxycyclint alacsony dózisban peritonealis injekció formájában kapták. Mindkét csoportnál sikeres volt az ismételt kísérlet is.

A mostani kutatás középpontjában a doxycyclin neuroprotektív hatásának a megértése állt. „Az α-synuclein egy kisméretű, strukturálatlan fehérje a sejtmembránban, mely aggregátumot alkot a szabályos béta-redőkkel végig az axis mentén. Ezeket amyloid szálaknak hívjuk. Korábbi tanulmányokból tudjuk már, hogy a fehérje nagy amyloid szálai nem toxikusak. A károsodást a kis mennyiségű α-synuclein úgy nevezett oligomer formája jelenti” – magyarázta Dr. Itri, társkutató.

A kutatók mesterségesen létrehoztak kicsi oligomer α-synuclein fehérjét, és in vitro kísérlet segítségével próbálták meghatározni, hogy a doxycyclin az aggregáció és a szálalkotás melyik lépésébe avatkozik bele. Három különböző technika vegyítésével sikerült a jelenséghez közelebb jutni: doxycyclin nélkül az α-synuclein aggregálódni kezdett, és amyloid szálakat alkotott. Az antibiotikum jelenlétében azonban egy más fajta aggregátum alkotást figyeltek meg, más alakkal és mérettel. „A másik fajta aggregátum nem károsította a sejtmembránt.” A toxikus α-synuclein aggregátumok képződését a doxycyclin több mint 80%-kal csökkentette. Mindemellett a doxycyclin gyulladáscsökkentő hatással is bír, mivel csökkenti néhány citokin felszabadulását, továbbá a Parkinson-kór kifejlődésében kulcsszerepet játszó gének kifejeződését is módosítja. Korábbi tanulmányokból tudhatjuk, hogy az α-synuclein számos más betegségben is szerepet játszik, többek között a Lewy-testes demenciában, mely a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer-kór után. További kutatások során ezen betegségre gyakorolt hatásait is vizsgálni fogják.