Amint arról a kutatást vezető Andrew Phillips, a Brigham and Women’s Hospital munkatársa beszámolt, az, hogy valaki nagyjából ugyanakkor menjen el aludni és keljen fel minden nap, éppen olyan fontos, mint az, hogy elegendő időt aludjon. A vizsgálat során 61 egyetemistát kísértek figyelemmel, akik mind a Harvardra jártak, és akiket arra kértek, hogy 30 napon át vezessenek alvásnaplót, és az eredmények azt mutatták, hogy a rendszertelen alvás és ébrenlét rosszabb iskolai eredményekkel járt együtt.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a rendszertelenül alvókban a melatonin hormon majdnem három órával később szabadult fel, mint normális esetben, és így a biológiai órájuk is eltolódott ennyi idővel, ami azt eredményezte, hogy egy reggeli teszten sokkal rosszabbul teljesítettek, hiszen a szervezetük úgy érzékelte, hogy még jóval korábban van, mint valójában.

Összességében egyébként a rendszertelenül alvók sem aludtak kevesebbet, mint azok, akik mindig a megszokott időben feküdtek és keltek, vagyis nem spóroltak meg maguknak több időt. A Scientific Reports című lapban közzétett kutatás szerzői végső soron azt a következtetést vonták le, hogy a nappali fényben való tartózkodás, illetve a mesterséges fényeket kibocsátó eszközöktől való tartózkodás segíthet leginkább a rendszeres és ebből kifolyólag pihentető alvás elérésében, és így abban is, hogy az iskolában minél jobban teljesítsen valaki.