Csecsemőkorban, elsősorban az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes "megbirkózni" a számára idegen fehérjékkel, melyek átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el, melyek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.
A tünetek
A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak. Az ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek gyakran súlyosak, ijesztőek, néha a gyermek életét is veszélyeztetik (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés viszketés, gégevizenyő, mely fulladást okozhat).
"Csodát tett a hajammal, a fejbőrömmel ez a szappan">>> [1]
A késői tünetek, mint gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően jelentkezhetnek.
Tehéntejérzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek. Bőrpróba vagy vérvizsgálatok klinikai tünetek hiányában, pozitív esetben sem bizonyítják, klinikai tünetek mellett negatív eredmény esetén pedig nem zárják ki az allergiát.
Megelőzés, kezelés
Minden betegség esetén a leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése. Tehéntej-allergiánál ennek leghatásosabb módja a minél tovább történő szoptatás. A Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium az élet első hat hónapjában anyatejes táplálást javasol. Amennyiben valamilyen oknál fogva az anyatej nem elegendő, vagy a szoptatás akadályozott, akkor a csecsemő számára könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható.
Ha már kialakult a tehéntej-allergia, a kezelése elvileg egyszerű. A gyermek étrendjéből a tehéntej, illetve a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét tartalmazó étel megvonandó. Tej helyett a megfelelő kalória- és tápanyagszükséglet biztosítására speciális gyógytápszerek adhatók. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha- vagy borjúhús (rokon fehérje a tehéntejfehérjével) azonban nem javasolt.
Nem csak a tehén
Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej-allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje-összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat. Ritka esetben az anya által elfogyasztott táplálék, pl. tehéntejfehérje átjuthatnak a csecsemőbe az anyatejjel, és allergiás betegséget okozhatnak. Ebben az esetben is fontos a szoptatás, de az allergiát kiváltó táplálékot az anya étrendjéből kell megvonni és nem a csecsemőt az anyatejtől megfosztani. A tehéntej-allergia korhoz kötött betegség, a betegek 90 százaléka allergiáját 3 éves korra "kinövi", mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.
Tejallergia vagy tejcukor-érzékenység?
Gyakran tévesztik össze a tehéntej-allergiát a tejcukor-érzékenységgel (más néven laktózintolerancia). Tejallergia gyanújával jelentkeznek, mert a gyermekeknél, pl. elhúzódó hasmenést követően az addig panaszt, tünetet nem okozó tej hányást, haspuffadást, hasi fájdalmat, híg, vizes hasmenést okoz. Tejtermékektől, főleg savanyú tejkészítményektől ilyen panaszt nem észlelnek. Ezekben az esetekben nem tehéntejérzékenység, hanem tejcukorbontási zavar okozza a panaszokat. Míg a tehéntej-allergia a tehéntejfehérjére adott kóros immunválasz következménye, addig a tejcukor-érzékenység, a tejcukorbontó enzim csökkent működésének a következménye. Ilyen esetekben elegendő a tejcukorbevitelt csökkenteni, vagyis a tejet megvonni a gyermek étrendjéből, de tejtermékeket (sajt, joghurt, kefir stb.) tűrőképességének megfelelően fogyaszthat.