Az okleveles nők szív- és érrendszeri megbetegedésére vonatkozó kockázat 28% az életük során, míg azoknál, akik nem folytatták tanulmányaikat ez már 51%. A férfiaknál hasonlóan, bár nem ilyen drámai különbséggel, de az egyetemi végzettségűek kockázata 42%-nak bizonyult a tovább nem tanultak 59%-ához képest. „Minden második felsőfokú végzettséggel nem rendelkező ember érintett lesz valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel az élete során” – nyilatkozta Dr. Yasuhiko Kubota, a Minnesota University munkatársa. Mindezek mellett, a tudományos eredmény fordítottan arányosnak bizonyult a kardiovaszkuláris kockázattal még azután is, hogy a kutatók figyelembe vették a különböző szocio-ökonomiai tényezőket, mint a család jövedelmét, a foglalkozást vagy a szülők végzettségét: minél jobbnak bizonyult az oktatás, annál alacsonyabb lett a megbetegedés valószínűsége. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy az egyetemi végzettség megelőzi az időskori elbutulást, mivel a folyamatos mentális ingerlés kognitív tartalékot épít fel az agyban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kisebb valószínűséggel dohányoznak, fogyasztanak alkoholt, többet sportolnak, egészségesebben étkeznek, továbbá gyakrabban járnak egészségügyi ellenőrzésre az átlagos lakossághoz képest.

Dr. Kubota és munkatársai az emberek kardiovaszkuláris megbetegedésére vonatkozó kockázatot szerették volna megbecsülni (többek között a szív koszorúereinek megbetegedését, a szívinfarktus és a stroke valószínűségét) a résztvevők iskolázottsági szintjének figyelembe vételével. A kutatás során 13 948 fehér és afro-amerikai ember adatait vizsgálták, akik 45-64 évesek és (a vizsgálat kezdetén) szív- és érrendszeri betegségtől mentesek voltak. A résztvevőket 1987-től 2013-ig követték. Ez idő alatt 4512 kardiovaszkuláris történést észleltek, s 2 401 ettől független halálesetet.