Habár ott még nem tartunk, hogy házassági hirdetés így jelenjen meg: "Asztmás férfi keresi nem atópiás hölgy ismeretségét házasság céljából", de bizonyos megelőzési lehetőségek már ismertek, ha a hajlam valószínű.

Első és legfontosabb teendő a születendő gyermeket minél tovább szoptatni. Ezenkívül kerülni kell a lehetséges allergizáló anyagokat: a lakást gondosan portalanítsuk, újszülött és kisgyermek mellett a lakásban ne tartsunk szőrös háziállatot (de például a teknőc, a halak megengedettek). Árt a dohányzás, a légszennyezettség is, mert a korai életszakaszban a légutak érzékenyebbek, krónikus gyulladás alakulhat ki. Egy-egy nátha, felső légúti hurut viszont szinte "jót tesz": fokozza ugyanis az immunvédekezést, s allergiaellenes irányba tereli.

Kezdeti tünetek

Igen változó, hogy az asztmára hajlamos egyénben mikor alakulnak ki az első tünetek. A csecsemőkorban sípoló légzéses panaszokkal kezelt gyermekeknek csak tizedéből lesz felnőtt korában asztmás beteg. Az élet első 4-5 évében jelentkező asztmás tüneteket az orvosok "obstruktív bronchitisnek" nevezik. Ezek leginkább hurutos panaszokhoz társulnak, s a légutak szűkebb volta miatt észlelhetők. Csak ennek a korszaknak az elmúltával kerülnek az orvoshoz a valódi asztmások, akik sokat köhögnek, éjszaka is fulladnak, nem bírják a futást, lépcsőn járást.

Kiváltó tényezők

Tüdőgyógyászati vagy allergológiai szakrendelésen a fenti panaszokkal jelentkező gyermeket megvizsgáljuk, s véréből vagy bőrpróbavizsgálat segítségével meg tudjuk mondani, hogy melyik allergén váltja ki a nehézlégzéses panaszokat. A tavasztól őszig jelentkező tünetek esetén általában valamilyen fa, fűféle vagy gyom pollenje (virágpora) a kiváltó ok.

Az egész éven át tartó panaszokért leggyakrabban a háziporatka felelős, de szóba jön az állati szőrök, penészgombák kóroki szerepe is. A növényeket nem tudjuk kiirtani, de a háziporatkák számát alapos takarítással, a tollpárnák, régi kárpitozott bútorok, matracok lecserélésével csökkenthetjük a környezetben. Tanácsos a szőrös háziállatokat elajándékozni vagy legalább a lakáson kívül tartani. Az allergének csökkentésével mérséklődik az asztmás roham fellépésének valószínűsége is.

Kezelés és eszközök

Az elmúlt húsz évben igen sokat fejlődött az asztmás betegek terápiája. Már nemcsak a hirtelen fellépő nehézlégzést tudjuk jól kezelni, hanem jelentkezését meg is előzhetjük. A betegnek tudnia kell, hogy melyik gyógyszere mire való. Így például a megelőző szereket rendszeresen kell szedni (beszippantani), de roham esetén semmit sem érnek.

Az asztma elleni gyógyszerek jelentős részét be kell lélegezni, így kisebb mennyiségű hatóanyag nagyobb eredményt hoz, s kevesebb a mellékhatása is. A jól beállított kezelésnek és a hatékony betegoktatásnak köszönhetően napjainkban ritkán érkezik vissza a kórházba gyermek súlyos nehézlégzéses panaszokkal. Manapság csak igen ritkán szorulnak injekciós kezelésre az asztmás gyermekek.

Eredményes megelőzés

Az asztmás futhat, tornázhat, sportolhat, de ha a fizikai terhelés fulladást vált ki nála, a légzésfunkciós vizsgálatok által igazoltan hatékony gyógyszerek alkalmazása megelőzheti ezt a panaszt. Tehát ha a gyermek tornaóra előtt kettőt szippant a gyógyszeréből, ő lehet a legjobb futó vagy úszó az osztályban. Az úszás egyébként is kifejezetten ajánlott sport az asztmások számára.

Mit hoz a jövő?

A pubertáskor környékén a tünetek változnak: ritkán erősödnek, inkább csökkennek vagy szénanáthás panaszokba (vizes orrfolyás, gyakori tüsszögés szempirosodás, könnyezés mennek át. Mindezek miatt az asztmás gyermekek rendszere ellenőrzést, gondozást igényelnek. Évente legalább 3-4 alkalommal ajánlatos felkeresniük a szakrendelést, hogy az eltelt hónapok során észlelt panaszokat azok változását megbeszéljék a szakemberrel, aki szükség esetén módosítja a gyógyszerelést Erre az egyre bővülő és javult gyógyszerkínálat ad lehetőségen Így a jelen asztmás gyermekeinek megvan a lehetőségük, hogy utódaiknak legfeljebb a hajlamot adják át, de asztmás tüneteik nekik már nem is lesznek.