A tartós orrdugulás kivizsgálása

Bölcsődés és óvodás korú gyermekek körében jelentkező elhúzódó orrdugulás esetén első körben fül-orr-gégészeti kivizsgálás során kell kizárni minden lehetséges szervi elváltozást, ami lehet akár orrpolip, orrsövényferdülés vagy megnagyobbodott orrmandula is. Ha felmerül a légúti allergia lehetősége, akkor allergia vizsgálatot is fognak végezni, illetve arról is meg kell győződni, hogy nincs-e valamilyen aktuálisan zajló vírusos vagy bakteriális fertőzés a tünetek hátterében.

A tejallergia légúti tünetei

Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat alkalmával nem sikerül megtalálni a tartós orrdugulás kiváltó okát, akkor érdemes a táplálkozás oldaláról is megközelíteni a problémát, a tartós orrdugulás hátterében ugyanis tejallergia is állhat. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy az ételallergiákkal főként a gyomor- és bélrendszert érintő tüneteket hozzuk összefüggésbe. „Egyből elkezdjük végiggondolni, hogy mit ehetett előtte, ha a gyermeknél hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik. Kevésbé nyilvánvaló a kapcsolat, azonban mégis létezik az elfogyasztott táplálék és a légúti tünetek között. Ilyen esetben az allergiás gyulladás az orrnyálkahártyán is jelentkezik, ami emiatt megduzzad, ezáltal orrdugulást okoz.”

Akár az orrmandula műtét is elkerülhető

Az orrdugulás mellett érdemes tejallergiára gyanakodni, ha a gyermeknél elhúzódó orrfolyás, visszatérő, száraz köhögés, asztmaszerű tünetek jelentkeznek. Tejallergiára akkor is érdemes gondolni, ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a gyermek orrmandulája valóban meg van nagyobbodva, nem ritka ugyanis, hogy ez is a tejallergia által okozott orrnyálkahártya gyulladás egyik következménye. Ilyen esetben a tejmentes diéta hatására az orrmandula is megkisebbedik, ami lehetővé teszi akár a műtét elkerülését is.

A tejallergia kivizsgálása

Ha felmerül a tejallergia gyanúja, akkor a gyermeknél – életkorától függően – elvégezzük az allergiavizsgálatot. Ez történhet alkaros bőrpróbával (Prick-teszt), vagy vérvizsgálattal is, de az egészen piciknél – hogy elkerüljük a vérvétellel, bőrpróbával járó megpróbáltatásokat - a tüneteik függvényében a kezelőorvos javasolhatja egyből a kizárásos diétát is. Ez azt jelenti, hogy a tejtermékeket megadott ideig nem szabad fogyasztani és figyelni kell, hogy a gyermek tünetei javulnak-e. Általában 2 hónap teljes tejmentességet követően már ki lehet mondani, ha a gyermek tüneteiben a tejmentesség hatására javulás következett be. Teljes bizonyosságot a visszaterheléssel nyerhetünk: a kezelőorvossal egyeztetett időben és módon elkezdjük visszavezetni a tejes tartalmú ételeket a kicsi étrendjébe és a panaszai újra megjelennek, az megerősíti ezt.

A tejmentes étrend buktatói

Ha valaki tejmentes diétát tart, meglepődve tapasztalhatja, hogy számos készétel és pékáru, sőt a felvágottak is tartalmazhatnak tejszármazékot. Az összetevőket ezért mindig nagyon fontos elolvasni, sőt időről-időre a már bevált terméket újra ellenőrizni, mivel időnként ezek változhatnak. A megfelelő étrend összeállításához érdemes dietetikus segítségét kérni.

Meddig kell tejmentesen étkezni?

Ha már nem jelentkeznek a tünetek, akkor fokozatosan vissza lehet vezetni a tejtermékeket a gyermek étrendjébe. A visszaterhelés idején fontos a mértékletes tejfogyasztás, de ettől eltekintve normál étrendet lehet tartani. A gyerekek 90 százaléka 5-6 éves korára kinövi a tejallergiát.