Hogyan hat egymásra a vese és a szív működése?

Különösen a vesebetegeknek és a családjuknak érdemes tisztán látni, hogy a vesék működése hatással van a szív munkájára is. Tudniillik a vesék létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában. A vese a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk kiegyenlítettségét. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke. Mára bebizonyosodott, hogy a krónikus vesebetegség ugyanolyan komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Védeni lehet, szűrni szükséges

Jó hír, hogy a vesebetegségeket meglehetősen könnyen ki lehet mutatni, megfelelő életmóddal pedig magunk is befolyásolhatjuk a vesék működését, ezzel pedig az egész szervezetét. Mit tehetünk a vesék védelméért?

- Naponta legalább 2,5 liter folyadékot (főként vizet) kell elkortyolni.

- Vissza kell szorítani a só fogyasztását, hiszen így a szervezet kevesebb vizet fog visszatartani. Ebből a szempontból jóval kevesebb készételt, rágcsálnivalót, füstölt húst, ételízesítőt, gyorséttermi fogást ajánlott fogyasztani.

- Vesebetegeknek az orvos és a dietetikus által összeállított speciális, fehérjeszegény diétát kell tartania.

- Hideg időben feltétlenül melegen kell tartani a lábat és meleg fehérnemű viselése is ajánlott.

- A krónikus vesegyulladásban szenvedőknek kerülniük kell a túlzott fizikai megerőltetést, a versenysportot

Több szakorvos együtt segíthet

Mindenképpen érdemes szakembert felkeresni, ha fény derül a magas vérnyomásra, illetve nem egyértelmű annak eredete, valamint ha nehezen beállítható a vérnyomás. Könnyen lehet, hogy vesebetegség áll a háttérben. Aki nem tud róla, hogy a veséjével bármi probléma lenne, de gyengeséget, hányingert, megváltozott vizelési szokásokat, ödémásodást, nehézlégzést tapasztal, szintén érdemes nefrológust, urológust felkeresnie – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az ismert vesebetegeknek pedig évente ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hogy meggyőződjünk róla, nem alakult-e ki bármilyen szív- és érrendszeri zavar, nem károsodott-e a szív funkciója, megelőzhessük, vagy szükség esetén mihamarabb kezelhessük a problémát.