A Communications Biology című szaklapban megjelent kutatásban 11 intézmény 18 tudósa vett részt. A szakemberek azt is feltárták, hogy a nemesítés során az íz, az ellenálló képesség és a teobromin tartalom volt az ember fő szempontja. A teobromin a kakaónövény által termelt élénkítő anyag.

A nemesítés ára az volt, hogy megmaradtak a hozamot csökkentő gének. A kakaófa (Theobroma cacao) génjeit 2010-ben térképezték fel, az új kutatásban kétszáz növény génjeinek szekventálásával a génkészlet változatait is felderítették, ami elvezethet a növény evolúciójának történetéhez. A kutatók megvizsgálták a "kakaók fejedelmét", a ritka, aromás criollót, amelyet elsőként kezdett termeszteni az ember. Azt találták, hogy a nemesítés Közép-Amerikában indult nagyjából 3600 - legkorábban 10,9 ezer, legkésőbb 2481 ezer - éve, ám a növény az Amazon medencéjéből, a mai Kolumbia és Ecuador határvidékéről származik. Valószínű, hogy kereskedők vitték Közép-Amerikába - idézte Omar Cornejót, a Washingtoni Állami Egyetem populáció genetikusát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Abban az időben az egyes kakaófák száma 437 és 2674 között lehetett a tudósok szerint.

A termesztés 3600 évvel ezelőtti kezdetét támasztják alá az ősi olmék kultúra edényeiben talált teobromin és az ősi és modern emberi DNS-minták elemzése, amely alapján az amerikai kontinens benépesítése durván 13 ezer éve kezdődött.

A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt az elméletet is, hogy a nemesítés hátrányokkal is jár, mert a termesztők a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növények kiválasztásával a kedvezőtlen gének felhalmozódását is elősegítik. A kutatással nyert információk segítségével azonosíthatók a termesztők által kedvelt egyes jellemvonások mögött álló gének. "Szeretnénk, ha a magas terméshozamú növények előnyös tulajdonságait kombinálni tudnánk a világ legjobb ízű kakaóféléivel" - mondta Cornejo.