A keringés során a lábak felől a szívbe is vissza kell juttatni a vért. A visszafelé áramoltatás azonban nem egyszerű feladat, hiszen a vért a nehézségi erővel szemben, alulról felfelé kell szállítani. Azt, hogy az elhasznált vér ne csordogáljon vissza az erekben, apró záróbillentyűk akadályozzák meg. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vér áramlása leromlik, és bizonyos hányada pangani kezd a vénákban. Az erekben a belső nyomás egyre fokozódik, az érfal ennek következtében kitágul és egyre több vizet enged át a kötőszövetekbe. A kötőszövetekbe kerülő folyadékot ismerjük duzzanatokként.
A visszérproblémák az ország lakosságának mintegy negyedét érintik, ezen belül a komoly panaszokat is okozó krónikus vénás elégtelenségben a betegek 5%-a szenved, 1%-nál pedig lábszárfekély is fennáll. Ez utóbbiak súlyosságát jelzi, hogy esetükben a betegség rendszerint tartós munkaképtelenséget okoz, s olykor súlyos egészségkárosító, életveszélyes szövődmények is fellépnek.
A visszértágulat kialakulásában nagy szerepe van az öröklött hajlamnak. Ennek ellenére nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nem csak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, ha tartós székrekedése van, ha izmai gyengék, illetve ha munkája során ideje nagy részét íróasztal mellett, vagy egy helyben állva tölti.
A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését. Az örökletes tényező (gyenge kötőszövet) ugyan mindkét nemnél meglehet, általában mégis inkább a nők hajlamosabbak rá. Ennek az az oka, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket. A terhesség során nagyobb a terhelés és a hormonháztartás is megváltozik, amitől romlik a vénás keringés. A terhesség alatt kialakuló visszértágulat is elég gyakori, ugyanis a szervezet a szülést megkönnyítendő kötőszövetet lazító hormonokat kezd termelni. Ezzel párhuzamosan a vénák falai rugalmasabbakká válnak, továbbá növekszik a szállítandó vér mennyisége mintegy 20 százalékkal. A méhben növekvő magzat is egyre nagyobb nyomást gyakorol a hasi vénákra, minek következtében a hasi vér megreked, a visszerek állapota romlik. (Ilyenkor a problémák megelőzésére kompressziós harisnya javasolt.)
Hogyan előzhető meg a visszértágulat?
• Az izompumpa megfelelő működéséhez fontos, hogy ne hanyagoljuk el a mozgást. A legkedvezőbb hatásúak a kocogás, úszás, biciklizés, vagyis mindenekelőtt a kitartást igénylő sportok.
• Kneipp-kúra: kedvezően hatnak a vénás keringésre a hideg-meleg vizes lábfürdők, a víztaposás és a nedves füvön járás.
• Helyes táplálkozás: megvéd a súlyfelesleg kialakulásától, ugyanakkor javítja a vér áramlási jellemzőit, ugyanis a zsír- és fehérjetelített vér sűrűbb, így nehezebben kering. Lehetőleg több rostos és lédús ételt együnk, és inkább csökkentsük étrendünkben a húsok és a zsiradékok arányát.
• Bő folyadékbevitel: napi 2,5-3 liter. Ez lehet gyógytea, víz, hígított gyümölcslé – a szeszes italok és a rengeteg kávé amúgy sem egészségesek.
• A rendszeres székletürítést a rostdús étrenddel is elősegíthetjük. A székrekedéskor kifejtett erős hasprés kedvezőtlenül befolyásolja a vénás vér elfolyását.
• A magas sarkú cipők által természetellenes tartásba kényszerített láb görcsös izmai kevésbé képesek a megfelelő izompumpa működtetésére. Inkább ne hordjunk 3-4 cmnél magasabb sarkú lábbelit!
• A szénsavas pezsgőfürdő, a nyirokdrenázs és a vénagimnasztika segítenek aktiválni a vénás- és nyirokkeringést, ezért sokat enyhítenek a panaszokon. Az agyag- és gyógyföldpakolás ödéma- és gyulladáscsökkentő hatású.
• Ha csak tehetjük, polcoljuk fel lábainkat. Kerüljük a keresztezett és a térdben hajlított lábtartást, valamint a tartós ácsorgást.
• Ha mégis olyan helyre kell mennünk, ahol elkerülhetetlen a hosszas üldögélés vagy állás, inkább vegyünk fel gumiharisnyát.
• Az értónusra is pozitív hatással lehetnek az akupunktúrás és/vagy neurálterápiák.