Másodlagos betegségek

A legtöbb betegségnek létezik elsődleges és másodlagos formája, attól függően, hogy kialakulásukat esetleg más betegség provokálta-e. Amennyiben igen, úgy másodlagos, azaz secunder állapotról beszélünk, melynek kezeléséhez elengedhetetlen az alap kórnak a terápiája.

Igen gyakori, amikor egy-egy betegség mögött valamilyen hormonzavar húzódik, pl. pajzsmirigyzavar, inzulinrezisztencia vagy mellékvese betegség. Lássuk, mi mindent is okozhatnak ezek a kóros állapotok.

Szívproblémák, magas pulzus, magas vérnyomás

A szív-és vérnyomásproblémák legtöbbször kardiológiai gondot feltételeznek, így a betegek értelemszerűen a kardiológushoz kerülnek, aki az adott problémára való gyógyszerrel kezeli is a beteget. Viszont érdemes tudni, hogy legyen szó magas vérnyomásról, szívritmuszavarról vagy szapora pulzusról, mindent okozhatja pajzsmirigy túlműködés is. Nagyon fontos, hogy a beteg alapos kivizsgálás alá essen, hiszen ha az adott kardiológiai probléma másodlagos formájával állunk szemben, úgy kulcsfontosságú az alap betegség - ez esetben a pajzsmirigy túlműködés- kezelése. Ugyanis ha a normál tartományba áll vissza a pajzsmirigy hormonok ( T3, T4) szintje, úgy az általa okozott betegségek is rendeződnek.

Pszichés zavarok- stressz, idegesség, depresszió

Manapság szinte minden második ember valamilyen pszichés zavarral küzd, melyek közül a leggyakoribb a depresszió. A hosszan tartó, letargikus hangulat és a motiválatlanságot kedélyjavítókkal, a fokozott stresszt és az abból adódó pszichés problémákat, állandó nyugtalanságot pedig nyugtatókkal próbálják meg orvosolni. Természetesen vannak olyan esetek, amikor antidepresszánsokra szükség van, ám előtte érdemes lehet ellenőriztetni több hormonnak is a szintjét, mivel pár endokrin zavar is okozhat komoly változásokat a hangulatban. Az inzulinrezisztencia, pajzsmirigyzavarok (alulműködés depressziót, túlműködése nyugtalanságot), mind komoly hatást gyakorolnak a hangulatra- mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Alvási apnoe

A horkolással, légzéskimaradással járó alvási apnoe-t érdemes komolyan venni, ugyanis nem csak felszínes alvást, de komoly szív-és érrendszeri szövődményeket is okozhat, mivel -többek között- vérnyomásemelő hatással bír. Bár alapvetően gégészeti a probléma, de mellette célszerű pajzsmirigy megnagyobbodás és egyéb pajzsmirigyzavar után is kutatni, hiszen a strúma már önmagában is mechanikus akadályt jelent a normál, szabad levegőáramlásnak, ráadásul a pajzsmirigy alulműködéssel gyakran együtt járó elhízás szintén fokozza a horkolást.