Bizonyára sokan megfigyelték már, hogy a veszélyt sejtő állat hirtelen felkapja a fejét, majd nyakát mereven, mozdulatlanul tartva figyel. Ugyanezek az ősi reflexek indulnak be önkéntelenül és fölöslegesen a túlfeszített lelkiállapotban lévő embernél is.
Az állandó feszülésre kényszerített nyak- és tarkóizmok vérellátása egy idő után romlik, ezáltal oxigénhiány lép fel, ami azután fájdalmat idéz elő. Leggyakrabban a tarkó- vagy homloktájékon jelentkezik a tompa, feszítő, kellemetlen és makacs érzés, de körkörösen kisugározhat az egész fejben, és összpontosulhat a szemkörnyékre is. Kialakulásának módja miatt kapta ez a fejfájásforma a tenziós (feszüléses) nevet. A tartós stresszhelyzet tartós feszültséget vált ki, s ennek a lelkiállapotnak a kísérőjelensége az izomfeszülés, valamint az ebből adódó fájdalom.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >> [0]
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Betegségek a háttérben?
Egy-két napig tartó fejfájás bárkinél előfordulhat (például fáradtság miatt), és nincs különösebb jelentősége. Ám ha a szenvedés heteken át tartósan kísért, újra és újra előjön, akkor vélhetően kóros jelenségről van szó. A kitartó fejfájás azt jelzi, hogy olyan feszültség- vagy szorongásszinten él elviselője, amely már túl sok számára. A fej a túlterheltségre figyelmeztet, megálljt parancsol, segítségért kiált. Érdemes erre odafigyelni.
"Mintha abroncs szorítaná a fejemet" sokszor így jellemzik a tenziós fejfájást a betegek. De használhatnak bármilyen más jelzőt, hasonlatot, a panasz önmagában még nem feltétlenül egyértelműsíti a kiváltó okot. A fejfájás hátterében ugyanis számos rendellenesség állhat: bel- és ideggyógyászati, szemészeti, fülorrgégészeti, szájsebészeti. Csak részletes kivizsgálással derülhet ki, hogy valójában mi is idézte elő a beteget gyötrő tünetet. Léteznek fejfájás-ambulanciák (az elsőt 1976-ban hozták létre a SOTE Neurológiai Klinikáján) nemcsak Budapesten, de az egyetemi városokban, megyeközpontokban, néhol kisebb településeken is. Általában a korábban felsorolt okok számbavétele, kizárása után kerül sor a pszichiátriai vizsgálatra.
Kiváltója a stressz
Kiváltója, a stressz A beteg alapos kikérdezése, személyiségének, életkörülményeinek, problémáinak megismerése alapján állapítható meg a pszichogén eredetű fejfájás mögött álló mentális zavar, amely lehet például a szorongásos betegség valamilyen fajtája vagy depresszió. A gyógyszeres kezelés mellett sokat segíthet a pszichoterápia is. Mivel a tenziós tünetek kiváltója többnyire a stressz, ez ellen kell "felvértezni" a beteget. Megtanítani, hogyan viselje el a környezetből érkező és óhatatlanul előforduló, feszültségekkel teli helyzeteket, javítani az alkalmazkodó képességét. Ennek érdekében a pszichoterápia eszköztárából választható a relaxáció, egyéb szuggesztív módszerek, önismeretet, hatékonyságot növelő tréningek, melyek egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében sajátíthatók el. A jól megválasztott eljárás igen hatékony lehet, ha a beteg kellően aktív és kitartó.
Lelki bajunk okozója
A pszichogén eredetű fejfájásnak másik nagy fajtája, amikor a panasz hátterében jól körülhatárolható, "megfogható" lelki konfliktusok állnak. Ilyen lehet egyebek között a főnökkel való összetűzés, a házastárssal fennálló probléma vagy a gyerekneveléssel kapcsolatos gond. Tünetileg ezek ugyancsak okozhatnak depressziót, szorongást, illetve nélkülük is tartós fejfájás alakulhat ki, amely akár szimbolikus jelentőséget is kaphat. Azt jelképezi, amit leginkább a "ne szólj szám, nem fáj fejem" mondás fejez ki. Az ember kerüli a számára megoldhatatlannak tűnő konfliktusokat, és ha mégis szembetalálkozik velük, akkor a tehetetlenség miatt gyakran képtelen feldolgozni, megemészteni, kezelni azokat, ami végül szorongásos, depressziós állapothoz vezethet. Ilyen esetekben szükséges a gyógyszeres kezelés, ugyanakkor feltáró, elemző pszichoterápiával hozzásegíthető a beteg, hogy felismerje, megfogalmazza lelki bajának okozóját, s a vele való szembesüléssel keresse a megoldás módját. A döntés és a cselekvés kizárólag rajta múlik, de a szakember közreműködésével könnyebben rátalálhat a megfelelő útra. Ezáltal enyhül a szorongató lelkiállapot és vele együtt a kín is.
Ez a fajta fejfájás nagyon gyakori gyerekeknél, serdülőknél iskolai gondok vagy éppen a szülők megromlott házassága miatt. Ilyenkor a családterápia ébreszti rá az érintetteket a valós helyzetre. A fejfájásnak mint szimbolikus kifejezőeszköznek, információtartalma van. A tüneten keresztül közölni akar valamit a beteg, olyat, amit még önmagának sem fogalmazott meg, amit szavakkal nem tud kimondani. A szóban forgó fejfájás igen változatos megjelenésű, lehet görcsös, lüktető, rohamszerű, általában az egész fejre kiterjedő, és akár ágynak is a dönthet a rosszullét.
Személyiségenként eltérő, hogy ki milyen módon képes megbirkózni a rázúduló nehézségekkel. A befelé forduló, konfliktuskerülő, szorongásra, depresszióra hajlamos ember kevésbé lesz úrrá a gondokon, magába fojtja azokat, amik aztán már-már szétfeszítik a fejét. A fájdalomküszöb nagyjából mindenkinél azonos, de a tűrőképesség nagyon is különböző. Magának tesz rosszat az, aki hosszú heteken át viseli a fejfájást, tudomást sem véve lelkiállapotáról mert ezzel egyre inkább felőrli a szervezetét.