A jó tanulmányi eredményű roma tanulóknak több nem roma barátjuk és kevesebb nem roma ellenségük van, mint a rosszul tanuló roma fiataloknak. Közvetett bizonyítékok utalnak arra, hogy a hatás oksági jellegű lehet. Ez az összefüggés ugyanis robusztusan teljesül, ha a tanulmányi eredményességet tanulmányi átlagban mérjük, mely információ jól ismert az osztálytársak körében, viszont egyáltalán nem teljesül akkor, ha teszteredményben mérjük, ami érthető, hiszen az osztálytársak egyáltalán nem ismerik egymás teszteredményeit. A hatás erősségéhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a magyarországi általános iskolások tartós osztályközösségekben, egymást jól ismerve töltik el az általános iskola nyolc évét. A jó teljesítményt barátsággal díjazzák a nem roma diákok, és ezt színvak módon teszik.
A roma tanulók egyáltalán nem büntetik barátságmegvonással jól teljesítő etnikai csoporttársaikat. A mérések alapján úgy tűnik, a magyarországi roma általános iskolások körében nincs jelen az Egyesült Államok afroamerikai diákjai köréből ismert, a jó teljesítményt elítélő mentalitás – a „stréber feketék csak majmolják a fehéreket” („acting White”) –, ami a saját csoportjuk oldaláról igen nagy rombolást vihetne végbe az iskolai teljesítmény növelésére irányuló motivációkban.
Az interetnikus barátságok és ellenségeskedések létrejöttét alapvetően két hatás befolyásolja: a tanulók iskolai eredményei, illetve az, hogy a diákok milyen mértékben vannak kitéve egymás társaságának az osztályban. Egyrészt minél több a jó teljesítményű roma diák, annál több barátsággal és annál kevesebb ellenségeskedéssel számolhatunk. Másrészt a keveredés önmagában is növeli az interetnikus barátságok esélyét, azonban egyúttal az ellenségeskedések valószínűségét is.
A különböző etnikumú kamaszok között kialakuló kapcsolatok minősége jelentős mértékben alakítja a felnőttkori csoportközi kapcsolatokat, és rajtuk keresztül hatással van a társadalom összetartozására. Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok elősegíthetik azt, hogy a – nemritkán a lakóhelyükön is a többségi társadalomtól elkülönülten élő – hátrányos helyzetű fiatalok megtalálják a helyüket felnőtt életükben a szélesebb társadalomban. A csoporthatárokon átnyúló barátságok a többséghez tartozó fiatalok magatartását is formálják: az élet más területein is hozzásegíthetik őket egy türelmesebb, érzékenyebb viselkedési mód elsajátításához. Ilyen pozitív forgatókönyvek csak akkor valósulhatnak meg, ha a különböző etnikai csoportok tagjainak alkalmuk van egymással közös terekben rendszeresen találkozni.
A teljes cikk ide kattintva elérhető https://mta.hu/tudomany_hirei/az-altalanos-iskolaban-tanulo-roma-es-nem-roma-gyerekek-kozti-baratsagok-segitik-a-tarsadalom-osszetartozasat-109677