Az emlőrák létrejöttében különféle rizikótényezők is szerepet játszanak. Az emlődaganatok száma az életkor előrehaladtával is növekszik, a betegek átlagos életkora 60 év körül van. Az emlőrák kialakulásának nagyobb a valószínűsége, ha az anyának vagy a lánytestvérnek már volt emlődaganata, és rosszat jelent, ha az a menopauza (a menstruáció elmaradása a változás korában) előtt jelentkezett, vagy kétoldali volt.
Sűrűbben diagnosztizálható nem szült nőkben, vagy 35 éves kor felett kihordott terhesség után. Megfigyelték, hogy a korai menarche (12 éves kor előtt jelentkező menstruáció), vagy késői menopauza (50 év felett) esetén gyakoribb ez a betegség, míg ritkábban fordul elő azoknál a nőknél, akiknek a nemi érése késett, vagy pedig valamilyen ok miatt (pl. nőgyógyászati műtét) a menopauzájuk korán bekövetkezett.
Ha az egyik emlőben már volt daganat, nagyobb a valószínűsége annak, hogy később a másikban is kialakul. A méhrákban szenvedők között is nagyobb a valószínűsége. Az emlő egyéb, nem daganatos megbetegedései, gyulladásai is rizikótényezőnek számítanak, mint ahogyan kialakulását, ha kismértékben is, de növelheti a zsírdús étkezés, az alkoholfogyasztás és a menopauza után tartósan és nagy dózisban alkalmazott hormonkezelés (ösztrogénterápia).
Epidemológiai szempontból érdekes, hogy az emlőrák a fehér bőrű populációban gyakoribb, és Japán kivételével a fejlett országokban jóval többször fordul elő, mint a fejlődő országokban.
Fizikális vizsgálat és mammográfia
Az emlőrák korai kimutatásában nagy a rendszeresen végzett szűrővizsgálatok jelentősége. Szűrővizsgálat céljára legalkalmasabb az emlő fizikális és mammográfiás vizsgálata.
A fizikális vizsgálat során a gyakorlott vizsgálóorvos alaposan áttapintja az emlőket és azok környezetét, míg a mammográfia az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Mind a gondos fizikális vizsgálatra, mind pedig a mammográfiára szükség van, mert a korai emlőrákok 40%-át csak a mammográfia, másik 40%-át pedig csak az alapos fizikális vizsgálat mutatja ki. Panasz- és tünetmentes nők szűrésekor minden 1000 vizsgálat közül legalább 6 esetben találnak emlőrákot, amely szinte minden esetben gyógyítható stádiumban van.
Az Amerikai Radiológiai Kollégium és az Amerikai Rákkutató Társaság ajánlása szerint a tünetmentes nőknél 35 és 45 éves kor között mammográfiás alapvizsgálatot kellene végezni, melyet 40-49 éves kor között még negatív esetben is 1-2 évente, 50 éves kor felett pedig évente tanácsos megismételni. Az előzőekben ismertetett, magas rizikójúnak számító nők esetében 35 éves kor felett a mammográfiát évente, a fizikális vizsgálat elvégzését pedig minden második évben javasolják. Kimutatható rizikótényező nélküli fiatal nőknél végzett mammográfia eddig nem bizonyult hasznosnak.
Az emlő önvizsgálata
Felhívjuk a figyelmet az önvizsgálat fontosságára. Minden 20 év feletti nőnek havonta tanácsos megvizsgálni saját emlőit. Menopauza előtt legalkalmasabb az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban végezni.
Ajánlatos az emlőket a tükörben megtekinteni először leengedett, majd fej fölé emelt és végül csípőre tett karral. Ezáltal észrevehetővé válhat az emlők aszimmetriája, tömöttsége, vagy az emlők bőrén lévő kis behúzottságokra figyelhetünk fel. Ezt követően az emlőket gondosan át kell tapintani az azonos oldali kar felemelése után az ellenoldali kéz kinyújtott ujjaival. Tapintáskor gondosan, csigavonalszerűen, kívülről befelé haladva kell átvizsgálni előbb az egyik, majd a másik emlőt.
Célszerű a vizsgálatot fürdés közben végezni, mert a nedves, síkos bőrön könnyebben lehet felfedezni még a kisebb elváltozásokat is. Amennyiben a vizsgálat fekvő helyzetben történik, az azonos oldali kart a fej alá kell helyezni, és az ellenoldali kézzel az előbbiekhez hasonlóan kell az emlőket áttapintani.
Az emlő önvizsgálatának az értékét ugyan sokan vitatják, mindenesetre alkalmas arra, hogy mindenki jól megismerje a saját emlőinek normál állapotát. Figyelembe kell venni azt is, hogy az emlő tapintási lelete a kor előrehaladtával, vagy például a terhesség alatt normálisan is változik, és az sem ritka, hogy veleszületetten kisebb vagy nagyobb eltérés található a kétoldali emlő méretei között. Mindezeket természetesen nem szabad kórosnak tekinteni.
Ha az önvizsgálat során akár fájdalmas, akár fájdalmatlan csomót, az emlő felszínén gyanús képletet, elszíneződést, behúzódást vagy váladékozást észlelnek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A korai stádiumban felfedezett emlődaganatok – a rendelkezésre álló korszerű terápiás eljárásokkal – szinte minden esetben teljesen gyógyíthatók.