Egyenlőre csak az egyik betegről tudják az orvosok biztosan, hogy nem volt beoltva, a többi fertőzött nem tudja, hogy gyermekkorában kapott-e oltást. A betegek 24 és 53 év közötti horvát állampolgárok, akik a horvát főváros különböző részein laknak.

A horvát közegészségügyi hivatal (HZJZ) járványveszélytől tart. A legnagyobb járvány 2015-ben volt az országban, akkor 206 megbetegedést regisztráltak. Bernard Kaic, a HZJZ járványorvosa figyelmeztetett, hogy tavaly Dubrovnik-Neretva megyében ütötte fel a fejét a járvány. Kiemelte, hogy az országban ott volt a legalacsonyabb az átoltottság, mindössze 56 százalék, de ez az arány mára 83 százalékra nőtt. Horvátországban az emberek 89-90 százalékát oltották be kanyaró ellen. Amennyiben az átoltottság 90 százalék alá csökken, fennállhat a járvány kitörésének veszélye.

A védőoltások iránti bizalom 2011-ben kezdett csökkeni, és annak ellenére, hogy Horvátországban kötelező a kanyaró elleni védőoltás, egyre több szülő utasítja vissza a vakcina állítólagos mellékhatásai miatt. A gyerekeket egyéves korukig kell beoltani kanyaró, rubeola és mumpsz ellen, majd ezt meg kell ismételni kisiskolás korukban. Az elmúlt évek ellenőrzései során ugyanakkor mindössze kéttucat szülő ellen indult eljárás, a kiszabható büntetés az oltás megtagadása miatt 2000 kuna (85 ezer forint).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május elején adott ki figyelmeztetést a kanyaró miatt, ugyanis 2019 első két hónapjában Európa-szerte több mint 34 ezren fertőződtek meg a betegséggel.

A kanyaró erősen fertőző betegség, köhögés, orrfúvás, közeli személyes érintkezés, illetve a fertőzött személy orr- és torokváladékával való érintkezés útján terjed. Akár vakságot, süketséget vagy agykárosodást is okozhat, két adag védőoltás azonban megelőzheti a betegséget.