A modern világban a nők fogamzásképes kora jelentősen megnőtt, kutatások szerint a XX. században 10 évenként egy évvel későbbre tehető a klimax kezdete. A menstruáció megszűnése általában 40-55 év körül következik be, bár ez egyénenként változó lehet. Bármikor is kezdődik azonban a változás kora, egy nő életében mindenképpen testi-lelki megterhelést jelentenek a hormonális változások.
Ebben az időszakban a petefészek hormontermelő tevékenysége csökken, egyre kevesebb ösztrogén és progeszteron termelődik, más hormonokból azonban túltermelődés indul meg. A hormonális szabályozás egyensúlya megbomlik, ennek következményei a klimax jellegzetes tünetei, a hőhullámok, a csontritkulás, a pszichés problémák, nagyobb esély a keringési megbetegedésekre.
A tünetek kiküszöbölése
A hormonális hatások kiküszöbölése, a tünetek csökkentése érdekében gyakran alkalmaznak hormontartalmú készítményeket. Az utóbbi időben sok vitát váltott ki az ilyen készítmények használata, van, aki továbbra is esküszik rá, mások azonban a veszélyekre hívják fel a figyelmet. Ezektől a szakmai vitáktól függetlenül számos esetben a hormonpótlás kifejezetten ellenjavallt, de elképzelhető, hogy maga a páciens idegenkedik az ilyen jellegű gyógyszeres beavatkozástól.
A hormonális beavatkozás és annak mellékhatásai elkerülése érdekében a tudományos vizsgálatok egyéb alternatívákat próbálnak keresni, ezért olyan növényi anyagokkal kísérleteznek, amelyek szerkezetükben ugyan hasonlóak a hormonokhoz, de mellékhatásuk nincs. Ilyenek például a szója vagy poloskavész tartalmú készítmények, de a homeopátia [0] is segíthet a változókorú nők panaszain.
Az életmód is segít
Az egészséges táplálkozás és a mozgás kitüntetett szerepe egyik életkorban sem vitatott, de a klimax idején a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell helyezni rá. Könnyebb helyzetben vannak tehát azok, akik korábban is az egészséges életmód szabályai szerint éltek, azonban elkezdeni most sincs késő.
Egyes szakemberek szerint a változás korában lévő nőknek legalább napi 1000 mg kalcium beviteléről kellene gondoskodniuk. Az ásványi anyag legjobb forrásai a tejtermékek és a levélzöldségek. Ahhoz, hogy a szervezet hatékonyan felszívhassa a kalciumot, D-vitaminra is szüksége van. Ennek a vitaminnak kitűnő forrásai a tengeri halak, pl. konzervszardínia (jó kalciumforrás is egyben). Kerülendő viszont a nyers korpa fogyasztása, mert gátolja a kalcium felszívódását. Ugyanakkor csökkenteni kell a kávé, a tea, a só és az alkohol fogyasztását, ezek ugyanis fokozzák a kalcium kiválasztását. A többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét, gátolják az érfalak károsodását, s ezáltal hatékonyan védenek a szív, érrendszeri betegségek ellen. A gamma-linolénsav fokozza a barna zsírszövet aktivitását, s ezzel elejét veheti a klimaxszal összefüggő lassú, de feltartóztathatatlan súlygyarapodásnak, és mivel a barna zsírszövet a hőszabályozásban is szerepet játszik jótékonyan befolyásolja a hőhullámokat is.
A csontritkulás megelőzése érdekében igen fontos a rendszeres, de nem túlzásba vitt testgyakorlás. A testmozgással járó terhelés hatására a csontok sűrűsége nő, s így erősebbé válnak. Aki azonban előzőleg hosszú éveken át mozgásszegény életmódot folytatott, valamilyen könnyebb testmozgással, például tempós gyaloglással vagy úszással kezdje.