Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://new.vital.hu)

Trónörökös híján: a meddőség

A meddő (orvosi kifejezéssel steril) házasságok aránya pontosan nem ismert, de irodalmi adatok alapján kb. 15%-ra tehető. Hazánkban ez mintegy 400 ezer házaspárt érint. A sterilitás komoly probléma mind az egyén, mind a család és a társadalom számára. Meddőnek nevezzük a házasságot, ha védekezés nélkül, rendszeres (hetente 2-3 alkalommal történő) nemi élet mellett két év alatt sem következik be terhesség. Meddőség gyanúja esetén bizonyos vizsgálatokat azonban már egy év után is érdemes elkezdeni.

A meddőség okai szerteágazóak és közöttük is komoly szerepe van a nemi szervek gyulladásainak. Régen elsősorban a tébécé és a gonorrhoea ("kankó") okozott sterilitást, ma egyre több közlemény szól arról, hogy a Chlamydia- és Trichomonas-fertőzés megnehezíti a fogamzást.

Fontos tudni, hogy nem meddő nők vannak, hanem meddő házasságok. Az esetek harmadában a nő, harmadában a férfi és egyharmadában mindkettő fertilitása (=megtermékenyülő, illetve megtermékenyítő képessége) csökkent. Éppen ezért a meddő házasságban mindkettőjüket ki kell vizsgálni, és szükség esetén kezelni kell őket.

 

A férfimeddőség

Tisztában kell lenni azzal, hogy a közösülési képesség nem azonos a megtermékenyítő képességgel! Sajnos a férfiak sok esetben szégyellik, és hallani sem akarnak róla, ha az ő megtermékenyítő képességük csökkent, ezért csak a nőt küldözgetik vizsgálatokra, vagy inkább lemondanak a gyerekről.

Márpedig a férfi vizsgálata sokkal egyszerűbb: ötnapi önmegtartóztatás után, megszakított közösüléssel ondót kell felfogni egy tisztára mosott üvegben. A számos városban működő "Optimális családtervezési szolgálat" ilyen vizsgálatra kiképzett védőnője az otthonról frissen behozott ondóból jó közelítéssel meghatározza, hogy szükségese a férfinak további, andrológiai vizsgálatra mennie, vagy rendben van a hímivarsejtek mennyisége és minősége.

A női meddőség kivizsgálása

Ez sokkal bonyolultabb feladat. Vegyük sorra a terhesség [0] elmaradásának lehetséges okait!

Baj lehet a petesejtek termelésével. Először úgynevezett alaphőmérséklet-méréssel állapítható meg, hogy a petefészkek egyáltalán termelnek-e petesejtet. Ha a hőmérőzés azt mutatja, hogy igen, akkor is lehet elégtelen a petefészek működése: ez hormonvizsgálatokkal tisztázható. A hormonvizsgálatok azt is kimutathatják, hogy a belső elválasztású mirigyek "karmestere", az agyalapi mirigy működik-e rosszul és emiatt nincs petesejt, vagy elégtelen mennyiségű a petefészek terhességmegtartó hormonja, a sárgatesthormon (progeszteron).

Fennállhat akadály a petesejt és hímivarsejt találkozásához vezető úton. Röntgenvizsgálattal (HSG) vagy műtéti beavatkozással (laparoszkópia: betekintés a hasüregbe 2 vagy 3 kis lyukon át) meg lehet állapítani, hogy elzáródott-e a petevezeték vagy szabadon átjárható. Laparoszkópiával az is kideríthető, hogy a hasüregben a petevezetékben, petefészken vagy a felfüggesztő szalagokon nem foglalnak-e helyet méhnyálkahártya-szigetek (endometriózis). Egyes adatok szerint a meddőség 20%-át ez okozza. Laparoszkópiával az ún. "policisztás ovárium" (soktömlős petefészek, PCOS) is észlelhető és gyógyítható; az ilyen ugyanis nem termel petesejtet.

Előfordul, hogy normális az ondó, van petesejtérés, jól működik a petefészek, megfelelő a hormonok mennyisége, átjárhatók a petevezetékek, és mégsem jön létre terhesség. Ilyenkor gyakran kiderül, hogy a nő szervezete ellenanyagot termel a hímivarsejtekkel szemben, és az bénítja meg a hímivarsejteket. Ezt a PCT-teszt segítségével lehet megállapítani, ami szintén egy egyszerű vizsgálat: a peteérés idején, közösülés után nőgyógyászai vizsgálattal a méhnyakból nyákot kell venni, és mikroszkóp alatt megtekinteni.

Mit tegyen a házaspár?

Ha a hímivarsejt mennyisége vagy minősége nem jó, a férfit kell kezelni andrológus szakorvosnak. Amennyiben nincs peteérés vagy elégtelenek a petefészekhormonok, akkor segíthetnek a peteérést stimuláló gyógyszerek, de bizonyos estekben (policisztás ovárium) a petefészek lézeres vagy elektrokoagulációs műtétére lehet szükség.

Abban az esetben, ha a nő szervezete ellenanyagot termel a hímivarsejtekkel szemben, a spermiumok útját mesterséges megtermékenyítéssel (inszemináció) lerövidítve hozható létre terhesség. Ha elzáródott a petevezeték, segíthet a "lombikbébiprogram", az in vitro fertilizáció (IVF).

Fertőzések is okozhatják

Gyakran a meddőségnek semmilyen okát nem lehet kimutatni, és a felsorolt beavatkozások sem vezetnek eredményre. Ilyenkor lehetséges, hogy a meddőség vagy a sikertelen kezelés oka egy enyhe krónikus gyulladás, amely a női nemi szerveket (néha a férfiakét is) olyan kismértékben betegíti meg, hogy a kezelőorvos előtt is rejtve marad, viszont mégis akadályozza a megtermékenyülést vagy a megtermékenyült petesejt beágyazódását a méh nyálkahártyájába.

Chlamydia

Mint korábban már volt róla szó, előidézheti például a Chlamydia-fertőzés, amelyet szerencsés esetben ugyan kimutatnak, de sokáig rejtve is maradhat. Megszüntetése érdekében a házaspár mindkét tagjának egy időben, három hétig kell egy specifikus antibiotikumot szednie, és ezalatt még óvszerrel sem érintkezhetnek a "pingpong" fertőzés megakadályozása céljából. Ha valaki egy évig nem esett teherbe, érdemes végigcsinálnia ezt a kúrát, mielőtt elkezdi a kivizsgálások "kálváriáját". Jó, ha az antibiotikumok mellé még gombaölő tablettát is szed.

Trichomonas

A Chlamydia-fertőzésnél gyakoribb az, hogy a hüvely normális baktériumflórája (pl. a nagyon elterjedt Trichomonas bejutásával) megbomlott, és a Trichomonas közvetítésével a baktériumok a méhbe, a petevezetékbe is eljutottak. A nő panasza ilyenkor a folyás és/vagy enyhe alhasi fájdalom.

Ebben az esetben hatásos lehet a laktobacilus-immunterápia, amelyet elölt laktobacilusokat tartalmazó, speciális vakcinával kell végezni. A módszer még nem terjedt el az orvosi gyakorlatban, de 24 éves immunterápiás tapasztalatom és 15 ezer nő oltása alapján állíthatom: a meddő házasságok egynegyedét (ez kb. 100 ezer eset) meg lehetne ajándékozni a gyermekáldással, ha 1-2 évi gyermektelenség után a fenti immunterápiát alkalmaznánk, majd a hímivarsejt vizsgálatával és női hormonvizsgálatokkal megállapított normális ivarsejtek esetében 3-4 hónapig semmilyen beavatkozást nem végeznénk. A fennmaradó 300 ezer esetben ezután néznénk meg a petevezeték átjárhatóságát, a PCT-tesztet és végeznénk el a fenti, nagyobb műszerezettséget igénylő, drága beavatkozásokat, amelyek a belső miliő immunterápiás helyreállítása után valószínűleg eredményesebbek is lennének.

A laktobacilus-immunterápiát egyébként minden gyermeket kívánó asszonynak ajánlom, mert felére csökkenti a terhesség alatti problémák (spontán vetélés, koraszülés) kockázatát is.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://new.vital.hu/themes/sick/meddoseg1.htm