A mellékvesék a vesék felső csúcsainál található páros szerv, melyeknek két fő részük van, a külső kéregállomány és a belső velőállomány. Ezek a részek is jól elkülönülnek egymástól, az egyedfejlődés során is másból képződnek, s teljesen más a funkciójuk is.

A kéregállomány tovább tagolható három részre, melyek más-más hormonok képzésében játszanak szerepet. Az egyik réteg férfi- és női hormonokat termel (mindkét nemben), a másik réteg a só- és vízháztartásunk fő hormonját (aldoszteron), mely a vérnyomás szabályozásában alapvető, a harmadik réteg pedig a kortizol nevű hormont, mely a cukoranyagcserében, az izmok erőnlétében, a vérnyomás szabályozásában, a stresszreakciókban és a szervezet anyagcseréjében játszik alapvető szerepet.

Mint látható, a mellékvese egyik életfontosságú hormontermelő szervünk, kóros működései súlyos hormonbetegségeket okoznak, némelyik formája életveszélyes állapothoz vezet. A mellékvesének a hormontermelése lehet fokozott, de lehet elégtelen is, mindkettő kóros állapotokat hoz létre.

A kortizol

A kortizol az anyagcserében játszik fő szerepet, biztosítja a szükségletnek megfelelő tápanyag-felszabadulást a raktárakból, és véd az inzulin vércukorszintet csökkentő hatásától (tehát a kortizol vércukorszintet emel).

A zsírszövetekre kifejtett hatása igen speciális: kórosan emelkedett szintjére típusos zsíreloszlás alakul ki a szervezetben, mely az arcra és a törzsre lokalizálódik, és a végtagok vékonyak maradnak. „Normális”, jól működő körülmények között (tehát amikor nincs hormon-túltermelődés), a kortizol más hormonális tényezőkkel együtt a táplálékfelvétel és energiaforgalom összehangolását, szabályozását együttesen végzik.

A szív- és keringési rendszerre is hatást fejt ki: biztosítja az érfalak simaizmainak működését, s ez teszi lehetővé az érre ható hormonok hatásának kialakulását (tehát mintegy besegít a keringés és a vérnyomás szabályozásába), tartós túlműködés esetén a vérnyomás emelkedhet, a szív munkája megnőhet.

A vesére gyakorolt hatásai: kórosan emelkedett hormonszint esetén, bonyolult szabályozó folyamatok kiesése következtében, a kortizol só- (nátrium-) és vízvisszatartást okozhat („normál” körülmények között a kortizolnak ilyen hatása nincs), melynek következményeképp a vese vizeletkiválasztása csökken, s a szervezetben vizenyő (ödéma) alakulhat ki.

A hormon szerepe a központi idegrendszer működésében igen bonyolult mechanizmusokat jelent, de mindenféleképpen elmondható, hogy a stresszhez való idegrendszeri alkalmazkodás egyik fontos feltétele a megfelelő kortizolellátás. Hiánya hangulati és emocionális labilitást, koncentrálóképesség-zavarokat és az alvás zavarait idézheti elő.

Túltermelődése szintén idegrendszeri és pszichés zavarokat okozhat, így például depressziót vagy akár súlyos pszichotikus állapotot, illetve fokozott táplálékfelvételt is.

Már magzati korban is

A kortizolnak a magzati életkorban is nagy szerepe van, ugyanis elősegíti a magzat érését, hatással van a központi idegrendszer, a szem érhártyájának, a bőr- és bélhámsejtek fejlődésére, de legfontosabb és talán legismertebb szerepe a tüdő előkészítése a légzésre.

A gyulladásban és az immunológiai folyamatokban is ismertek a kortizol hatásai: gátolja a gyulladásos reakciót, és gyengíti az immunműködést. (Ennek jelentős terápiás, gyógyszeres értékei vannak, ugyanis a kortizolból vagy annak származékaiból készített gyógyszerek kiemelten fontos szerepet játszanak úgynevezett autoimmun betegségek kezelésében, gyulladások csökkentésében, allergiákban és az életet veszélyeztető állapotokban.)

A Cushing-szindróma

Cushing-szindrómának az orvosi irodalom a bármilyen okból keletkezett magasabb vérkortizolszintet nevezi, tehát nem csak a mellékvese eredetű elváltozást sorolja ide. Ugyanakkor a mellékvese eredetű elváltozás a szűkebb értelemben vett Cushing-szindróma, a más okból magasabb kortizolszint esetén a betegséget másként említi az irodalom. A szindróma tüneteit elsőként Harvey Cushing, USA-beli idegsebész írta le a 20. század elején.

Tehát Cushing-szindrómán a mellékvese eredetű magas kortizolszinttel járó betegséget értjük, melynek a mellékvese jóindulatú vagy rosszindulatú daganata lehet az oka. Ezek általában egyoldalúak, és a hormontúltermelés miatt a másik oldali mellékvese elsorvadhat. De lehet kétoldali is a mellékvese-elváltozás, ilyenkor a mellékvesék megnagyobbodása, kiszélesedése látható.

A tüneteket tekintve azt mondhatjuk, hogy kezdetben nem jellegzetesek, sőt félrevezetőek lehetnek, így a diagnózis bizony éveket késhet. A Cushing-szindróma szinte valamennyi szerv és szervrendszer működését befolyásolja, s ezek közül a szénhidrát–zsír–fehérje anyagcsere változásai, valamint az izom, ideg- és immunrendszeri eltérések a legfeltűnőbbek.

Tünetek és következmények

A legkorábban megjelenő tünet a zsírszövet felszaporodása, a hízás. Igen típusos a felszaporodott zsírszövet eloszlása: főleg a törzsre lokalizálódik (nagy has), vékony végtagok mellett, az arc kikerekedik, úgynevezett „holdvilágarc” alakul ki, a nyak megvastagodik, a nyakon a háti oldalon ún. zsírpúp alakul ki.

A bőr alatti zsírszövet csökken, emiatt a bőr elvékonyodik, sérülékennyé válik, bevérezhet. A vékony bőrön áttűnő erek miatt testszerte (de főleg a csípőn, a karokon, a háton, combon, melleken) lilásvörös csíkok alakulnak ki. Nőkön enyhén fokozott lehet a szőrnövekedés (karok, lábak), de sajnos megjelenhet a szőr a melleken, az arcon is. Hajhullás és pattanásos bőr, valamint gombásodások is kialakulhatnak, fokozott a fertőzésekre való hajlam.

Nagyon fontos tünet az izomgyengeség, melyet más betegséggel tévesztenek össze, csontritkulás is jelentkezhet, melynek tehát hormonális okát is keresni kell. Súlyos pszichés elváltozásokat is észlelhetünk: depresszió, emocionális labilitás, ingerlékenység, fáradtság, koncentrálóképességbeli zavar, impotencia, táplálkozási zavarok.

Magas vérnyomás, vesekövesség is lehet következmény, illetve cukorbetegség vagy mérsékelt vércukor-emelkedés is szerepelhet a tünetek között, magas vérzsírszintet észlelhetünk vérvétel kapcsán, illetve nőknél menstruációs zavarok, meddőség [0], sőt a menstruáció teljes elmaradása is jelentkezhet. Férfiakban a már említett impotencia jelent problémát.

A mellékvese rosszindulatú daganatának tünetei sok esetben lényegesen rövidebb idő alatt fejlődnek ki, nőknél (a férfihormon túltermelődése miatt) elférfiasodás tüneteit észleljük, más esetekben viszont magas vérnyomás és súlyos káliumhiány jelentkezhet a vérben.

Vizsgálatok, műtéti lehetőségek

A kivizsgálás során alapvető szerepe van a vérből történő hormonvizsgálatoknak, valamint az úgynevezett képalkotó vizsgálatoknak (hasi-kismedencei ultrahang, és CT- vagy MR-vizsgálat). Fontos, hogy a kivizsgálást endokrinológus szakember (hormonokkal foglalkozó orvos) végezze. Amennyiben a biztos diagnózis rendelkezésre áll, a kiváltó ok megszüntetése a végső terápiás cél, így a mellékvese eredetű Cushing-szindrómánál a beteg mellékvese eltávolítása.

A mellékveseműtét során is már mód van (úgy, mint például az epehólyagműtétnél) úgynevezett laparoszkópos eltávolításra (ilyenkor nem szükséges hasi feltárás és a gyógyulási esélyek is jobbak). Természetesen a diagnosztika alapján a sebész dönti el, hogy adott esetben kivitelezhető-e az ilyen „kisműtét”. Bizonyos esetekben és nem operálható betegeknél mód van gyógyszeres kezelésre, mely kezelés a magas kortizolszint csökkentését szolgálja, de ez csak tüneti terápia, nem jelenti a végleges megoldást.