Bár a mi éghajlati övezetünkben például a maláriát terjesztő szúnyogok csípésétől nem kell tartani, azért rovarok okozta kellemetlenségben itt is bőven lehet részünk, hiszen szúnyogok, pókok, hangyák, méhek és darazsak, bögölyök és kullancsok okozhatnak égő, fájdalmas helyi bőrgyulladást a fullánkjukkal vagy szívókájukkal.

Szúnyogok

Leggyakrabban a szúnyogok okoznak kellemetlen bőrirritációt. Szúrásra és vérszívásra alkalmas szájszervükkel szívás előtt a nyálukkal véralvadást gátló, bőrirritációt okozó vegyületeket juttatnak az „áldozatuk” bőrébe. Vízparti, erdőközeli nyaraláskor estére olykor úgy néz ki egy-egy gyerek, mintha kiütései lennének: egyszerre akár 10-15 piros, fehér közepű kis duzzanat, erősen viszkető, netán már véresre elvakart seb van rajta. Ha a nyaralóhely térségében nem történt szervezett szúnyogirtás, akkor egyénileg, riasztószerekkel kell védekezni ellenük.

Kullancs

Kullancs kevesebb van, de erre is számítani kell zöld területeken, még a városi parkokban is. Csípésük is viszketéssel jár, ennél viszont aránytalanul nagyobb bajt okozhatnak, ha a nyálváladékukkal kórokozót juttatnak a sebbe, mert például Lyme-kór és kullancs-agyhártyagyulladás is lehet az így kialakult fertőzés következménye. (Az utóbbi ellen már létezik védőoltás, érdemes beadatni.)

Pókok, hangyák, böglyök

Heves bőrirritációt válthatnak ki az amúgy ártalmatlan hazai pókfélék is, ha érzékeny, lágy részen, például testhajlatokban történik a csípés. Viszketéssel, kiütésszerű bőrpírral járhat az is, ha rossz helyen, éppen az erdei vöröshangyák útjában telepedünk le, mert marásukkal hangyasav kerül a bőrbe. Erdőszélen, legelők közelében tanyáznak a bögölyök: ezeknek a légyhez hasonló, de annál jóval nagyobb rovaroknak a csípése különösen fájdalmas, tenyérnyi területen vált ki heveny bőrgyulladást, majd akár napokig maradhat diónyi göb utána.

Méhek, darazsak

Legjobban a méhek és darazsak fullánkjaitól félünk, és nem ok nélkül, hiszen ezek méregmirigye olyan peptideket, fehérjéket, hisztamint stb. tartalmaz, amelyek toxikus hatásúak, helyi gyulladásokat okoznak. Ha pedig valaki ezek valamelyikére allergiás, akkor súlyos allergiás reakciót, gégeödémával, vérnyomáseséssel, hörgőgörccsel járó anafilaxiás sokkot is kiválthatnak. Aki tudja magáról, hogy érzékeny a rovarcsípésre, mindig tartson magánál adrenalin injekciót! Különösen veszélyes, ha szájüregben történik a csípés, pedig ennek veszélye megvan, ha pl. pohárban vagy üvegben maradt italba darázs kerül.

Előzze meg a nagyobb bajt!

A csípések nyomán kialakuló reakció mértéke egyéni érzékenységtől függ. Hevesebb irritáció, viszketés, duzzanat esetén a legfegyelmezettebb felnőttek is nehezen állják meg, hogy ne vakarják el a csípés helyét, gyerekeknél pedig különösen kell erre ügyelni, mert gyakran előfordul, hogy sebesre vakarják bőrüket. Ilyenkor a csípésnél nagyobb bajt okozhatnak maguknak, ha vakarózás közben piszkos kezükről kórokozókat juttatnak a parányi sebbe, ami miatt felülfertőzés, gyulladás alakul ki, nehezebben gyógyul és akár csúnya heget is hagy maga után. Ilyenkor jó szolgálatot tehetnek a viszketést enyhítő krémek, gélek, amelyek vény nélkül is beszerezhetők. A csípés helyét lemosva, az esetleges benne maradt fullánkot eltávolítva (a kullancsot is nyomkodás nélkül, egy rántással kihúzva) kenjük be a bőrnyugtató készítménnyel. Hideg borogatás is jólesőn hűsítheti. Ha viszont súlyosabb allergiás reakció, például ajakduzzanat, torokfájdalom, rekedtség, beszéd- és légzészavar jelentkezik, azonnal segítséget kell hívni a sérülthöz.