Első látásra meglepő lehet, de a magyar felnőttek nagyobb része állítja, hogy szokott valamilyen testmozgást, sportot végezni - legtöbben hetente többször vagy annál is gyakrabban – egyebek közt ez derül ki abból egy országos kutatásból.

Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy ez a magas arány és a magas gyakoriság annak is köszönhető, hogy a kerékpározás a leggyakoribb mozgásforma – ami, ahogy azt a falvakban élők aránya mutatja, a közlekedési célból végzett mozgást is magában foglalja. A második legkedveltebb sport – jócskán lemaradva - a túra és a kirándulás (ez is főként a rendszeresen nem sportolók körében népszerű), amit a futás, a gyógytorna és a konditermi edzések követnek.

A válaszadók többsége nem elégedett azzal, amennyi időt sportra / testmozgásra szán – a jelenleginél többet vagy sokkal többet foglalkoznának testedzéssel.

Szálka és gerenda, avagy miért nem sportolunk?

Tetten érhető, hogy amíg más szemében meglátjuk a szálkát, addig a sajátunkban a gerendát sem igen vesszük észre, vagyis önmagunkkal szemben megbocsátóbbak vagyunk, míg másokkal szemben kritikusabbak. Azok ugyanis, akik nem mozognak, saját maguk esetében a leggyakrabban időhiányra hivatkoznak, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget?”, a legtöbben a lustaságot említik indokként, de dobogós még az idő- és az elhatározás hiánya is.

Utóbbi véleményeket támasztja alá, hogy a felmérés eredménye alapján a válaszadók számára jelenleg a sport/mozgás valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. A sport átlagos örömforrás-osztályzata egy 1-től 10-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem okoz örömet, 10: nagyon nagy örömet okoz) a nem sportolók körében mindössze 4,8 volt, a rendszeresen testgyakorlók esetében viszont 7,6.

Aki nem keres, az nem talál

A kutatásból az is kiderül, hogy minden 5. honfitársunk úgy látja, hogy a magyarok azért nem sportolnak, mert még nem találták meg a hozzájuk illő mozgásformát. Ez azért különösen érdekes, mert a válaszadók jellemzően egyetértenek azzal, hogyha megtalálja valaki a neki való sportot, onnantól nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik.

Ezt a vélekedést megerősíti a kutatás azon eredménye is, hogy a gyakorló „testmozgók” – akikről minden bizonnyal elmondható, hogy már ráleltek a nekik való mozgásformára - sokkal inkább megtalálják a sportban az örömöt, mint a többiek. A jelenleg is sportolók háromnegyede számára adott a mozgás örömet, míg a teljes lakosságot tekintve csak minden második emberről mondható el ugyanez.

Mindezek ellenére nem állítható, hogy honfitársaink szenvedélyesen kutatnák azt, hogy milyen mozgásforma passzolhat hozzájuk a leginkább: egy átlag magyar felnőtt mindössze háromféle sportot próbált ki eddig. E kis szám láttán nem is csoda, hogy a véleményük nagyon megoszlik arról, hogy a próbálkozások során megtalálták-e a hozzájuk illő sportot: az átlag pont középre esik a 11 fokú skálán.

„A kutatás alátámasztotta, hogy nem könnyű megtalálni a számunkra igazán örömöt adó mozgásformát, de ha megvan, az többszörösen is pozitív eredménnyel jár, hiszen szívesebben és többet mozgunk, mintha kényszerből tennénk. Ezt felismerve indítottuk el kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, ahol – ahogy azt a reklámfilmben is bemutattuk – ő is kipróbálhatta magát más sportágakban. A „Téged mi mozgat” kampányunkkal arra szeretnénk biztatni a magyarokat, hogy merjenek kipróbálni minél több sportot, a keresés során pedig legyenek kitartóak, mert így találhatják meg azt, ami igazán nekik való, amiben rálelhetnek a mozgás örömére” – mondta Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.

„A nagypapám hároméves koromban tanított meg úszni, azóta viszont nem igazán próbálkoztam más területekkel. A Rexona kampányában viszont több izgalmas sportágat – így kosárlabdát, rúdugrást és szinkronúszást is – kipróbálhattam professzionális sportolók segítségével, és ez megerősített abban, hogy a későbbiekben is nyitott legyek az új mozgásformák iránt” – tette hozzá Hosszú Katinka, olimpiai bajnok úszó, a Rexona nagykövete.